A közlemény szerint a részvények értékesítése bizonyos - nem részletezett - feltételek teljesülése esetén 2004. december 31-ig lezárul. A bejelentés miatt az AH papírok kereskedését pénteken nyitás előtt felfüggesztette a tőzsde, majd később újra a parkettra engedte a részvényeket. A kereskedés 3.945 forinton, az előző napi záróárnál 3,82 százalékkal magasabban indult újra pénteken 13 órakor, majd fél óra leforgása alatt 3.780 forintig gyengült a papír, ami 0,5 százalékkal alacsonyabb a csütörtöki záróárnál.

Az AH az általa birtokolt 10 százalékos tulajdonával az egyetlen kisebbségi tulajdonos a Vodafone Magyarországban az anyacégen kívül. A részesedés nyilvántartási értéke az AH könyveiben 17,6 milliárd forint.

Az MTI információ szerint az AH a könyv szerinti érték alatt nem adja el a részesedését, amiből az következik, hogy legalább 17,6 milliárd forintért veszi meg a Vodafone a 10 százalékos pakettet a társaságtól.

Az AH régóta tárgyalt a főtulajdonossal a részesedés eladásáról. Piaci szakértők szerint a tranzakció létrejötte egyik előfeltétele az AH privatizációjának, amire hivatalos hírek szerint napokon belül igent mondhat a kormány. Az AH 73,71 százaléka van az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdonában. Szakértők elképzelhetőnek tartják a részvénycsomag egyben vagy részletekben történő értékesítését is. Az AH privatizációja az elmúlt években többször is felvetődött, legutóbb 2000-ben történtek az ügyben jelentősnek mondható lépések, ám végül a tranzakció lényegében nem valósult meg.

A 11,875 milliárd forint alaptőkéjű társaság négy évvel ezelőtt megkísérelt privatizációja során az ÁPV fő célja az volt, hogy részesedése 50 százalék plusz 1 szavazatra csökkenjen, s forráshoz juttassa a társaságot: így 37,45 százalékos részesedés eladását tervezte.

A privatizáció első lépcsőjeként az ÁPV előbb tőzsdei aukció keretében 170.966 darab részvényt értékesített, aminek következtében részesedése az AH-ban 85,93 százalékra csökkent. Ezután tőkeemelés következett: a 625 ezer darab ezer forint névértékű részvény jegyzése következtében az AH jegyzett tőkéje 11,875 milliárd forintra nőtt. A zártkörű tőkeemelés során az ÁPV 560 százalékon jegyezte le az új részvényeket, amelyek teljes kibocsátási értéke 3,5 milliárd forint volt, ezáltal részesedése az AH-ban 86,67 százalékra nőtt.

A privatizáció második lépcsőjében azonban az ÁPV a tőkeemeléssel egybekötött hazai és nemzetközi részvénykibocsátást a kedvezőtlen nemzetközi tőkepiaci körülmények miatt határozatlan időre elhalasztotta.

Ezt követően 2001-ben egy zártkörű eladás zajlott, amelynek során az ÁPV 132.526 darab részvényt értékesített 5.600 forintos ajánlati áron. A befektetők a felajánlott mennyiség közel 74 százalékára nyújtottak be igénylést, a legnagyobb érdeklődés az alanyi kárpótoltak részéről mutatkozott. Az ügylet nyomán az ÁPV részesedése 85,55 százalékra csökkent.

Ebben az évben lezajlott egy dolgozói részvényértékesítés is: összesen 921 munkavállaló vásárolt a privatizációs törvény által meghatározott keretek között 218.745 darab részvényt. Az értékpapírok árfolyama 5.600 forint volt, a tranzakció eredményeképpen az ÁPV részesedése 83,71 százalékra változott. Később az ÁPV az AH jegyzett tőkéjének 10 százalékát kitevő részvényapportot hajtott végre a kárpótlási jegyeket a piacról felszívni hivatott Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Rt. Részére. Ezáltal az ÁPV közvetlen részesedése 73,71 százalékra csökkent.

Az AH az elmúlt évben 49,882 millió forint nyereséget ért el a 2002. évi 1,925 milliárd forint veszteség után. A társaság nettó árbevétele 2003-ban 25,296 milliárd forint volt, ami 2,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 24,706 milliárd forintot.

Az AH az idén az első félévben 1,196 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el, szemben az egy évvel korábbi 2,298 milliárd forint veszteséggel. A társaság nettó árbevétele 13,172 milliárd forint volt az első félévben, ami 4,48 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi 12,608 milliárd forintot.

A bevételek 57 százaléka műsorterjesztésből, 22 százaléka távközlésből, 8 százaléka az AntennaMikro szolgáltatásból, 3 százaléka szerviz szolgáltatásból, 10 százaléka egyéb tevékenységből, például eszköz bérbeadásból származott.