A világ vezető gazdaságaiban a cégek jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkatársak folyamatos képzésére, mint hazánkban, felismerve, hogy a továbbképzések egyértelműen növelik a cég sikerességét - hangzott el a KPMG-BME Akadémia évnyitóján.

Molnár Károly, a BME rektora a cégspecifikus képzések fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy a legképzettebb pályakezdőknek is szükségük van egyrészt cégük saját üzleti megoldásainak és kultúrájának beható ismeretére, másrészt a folyamatos, speciális szakmai képzésekre. Hatékonyságukat jelentősen javíthatja, ha a munkával párhuzamosan szervezett továbbképzéseken szerezhetik meg a szükséges ismereteket.

A KPMG vezérigazgatója, Robert Stöllinger arról beszélt, hogy bár a képzések költségesek, a cégeknek hosszú távon többe kerül, ha nem képzik munkatársaikat.

"A megfelelő képzésekre fordított idő és pénz javítja a munka minőségét, a munkafolyamatok hatékonyságát, a vállalatok eredményességét és az ügyfelek, üzleti partnerek elégedettségét. A KPMG szakmai munkatársai számára ezért előírás, hogy egy évben legalább 20 órát, illetve háromévente legalább 120 órát töltsenek szakmai, készségfejlesztő, illetve vezetői továbbképzéseken" - mondta Robert Stöllinger.

Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a felső szintű vezetők évente átlagosan 3-8 hetet töltenek különböző továbbképzéseken, és erre átlagosan mintegy 2500 eurót költenek - hangsúlyozta előadásában Juhos Andrea, a világ vezető karrier-tanácsadó cége, a DBM magyarországi irodájának ügyvezető partnere. Hazánkban a képzésekre fordított idő és költség is ennek csak töredéke - ráadásul szervezett képzésről inkább csak a 100 főnél több munkatársat foglalkoztató, többnyire külföldi tulajdonban lévő cégeknél beszélhetünk, az ennél kisebb cégek szinte egyáltalán nem szerveznek formális képzéseket dolgozóiknak.

Juhos kiemelte, ha az Európai Unió 2010-re valóban a leghatékonyabb gazdasági övezetté kíván válni, akkor - elsősorban az unió keleti felében - szemléletváltásra van szükség a továbbképzések terén. Bár a tréningek jelentőségét egyre többen ismerik fel hazánkban is, főként a kis-és középvállalkozások körében, illetve a közszférában még jelentős a lemaradás, ahol a továbbképzéseket többnyire felesleges, vagy nehezen megtérülő költségnek tekintik.

Tomka János, a KPMG-BME Akadémia társelnöke - és az azt működtető KBA Oktatási Kft. ügyvezető igazgatója - elmondta, hogy az elmúlt tanévben, a finanszírozási nehézségek ellenére, a közigazgatásban is nőtt az érdeklődés a KPMG-BME Akadémia MKI által akkreditált képzései iránt - a főtisztviselői kar több mint 120 tagja vesz részt a jelenleg is folyó tudás-, változás- és projektmenedzsment-kurzuson. Egyre népszerűbbek a kihelyezett, cégspecifikus képzések is, a témák közül pedig a nemzetközi számviteli standardokkal foglalkozó IFRS-tréningek voltak a leglátogatottabbak.

A most kezdődő tanévben, többek közt, új képzés indul az uniós támogatások pénzügyi/gazdasági kontrolljáról, az Egyesült Államok adójogáról, az értékesítés hatékonyságának növeléséről, valamint az Egyesült Államokban bevezetett, a felelős vállalatirányítás szimbólumává vált Sarbanes-Oxley-törvényről és annak nemzetközi hatásairól.

A sikeres tudásmenedzsment-mesterkurzus mintájára új tanfolyam indul a humán tőke fejlesztéséről. A gyakorlatorientált, félnapos képzéseken, kilenc alkalommal, más-más cégek HR-vezetői mutatják be a náluk sikeresen működő módszereket és gyakorlatokat a kiválasztástól kezdve a motiváláson át a teljesítménynövelésig. A mesterkurzust főként közép- és felső szintű vezetőknek ajánlják, akiknek szakmai csoportok vezetőiként, a napi munka gyakorlatában kell alkalmazniuk az alapvető humán ismereteket.

A mesterkurzus tematikáját összeállító Juhos Andrea szerint a tanfolyam különösen hasznos lehet a kis-és középvállalkozások tulajdonosainak, az államigazgatásban dolgozó középvezetőknek, illetve minden csoportvezető menedzsernek.