Robert Stöllinger szerint az uniós csatlakozás után valóban nagyobb bizalommal tekintenek Magyarországra a külföldi beruházók.

„Egy évvel ezelőtt azt jósoltuk, hogy az uniós csatlakozással újabb külföldi befektetési hullám indulhat el. Pénzügyi tanácsadással foglalkozó csoportunk megbízásait értékelve most elmondhatjuk, hogy valóban nőtt az érdeklődés. A részleg egyik legjelentősebb munkája a közelmúltban az E.ON Ruhrgas AG pénzügyi tanácsadói megbízása volt a Mol gázüzletág tárolási és kereskedelmi része többségének megvétele ügyében” - hangsúlyozta Robert Stöllinger. Elmondta azt is, hogy a KPMG-nél jelentkező, befektetni kívánó új ügyfelek jelentős hányada az elmúlt évben Ausztriából érkezett. Jellemző az is, hogy a privatizációs ügyletek és a zöldmezős beruházások mellett a befektetők mindinkább érdeklődnek a megerősödött és versenyképes magyarországi cégek felvásárlása iránt, ami a piac konszolidációját erősíti több iparágban is.

A KPMG tapasztalatai szerint a hazai társaságok összességében nagyobb zökkenők nélkül, sikeresen álltak át az uniós adószabályok alkalmazására. A legtöbb gondot az áfa- és vámügyletek jelentették, főként a külkereskedelemmel foglalkozó cégek számára. Az ügyfelek visszajelzése alapján az uniós adminisztrációban még nem tökéletes az adatok rögzítése és egyeztetése, részben ennek is tulajdonítható, hogy az APEH kiterjedt és szigorú vizsgálatot kezdett a külkereskedelemben érintett cégeknél. Az uniós adóversennyel kapcsolatban Stöllinger elmondta, nem valószínű egy egységes társaságiadó-kulcs bevezetése, az inkább elképzelhető, hogy a tagállamok az adóalap egységesítésére törekednek majd. A régió országait tekintve elmondható, hogy már nem Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa, és emellett a helyi iparűzési adó, a magas áfakulcs és a jelentős tb- és járulékterhek sem javítják az ország versenyképességét.

A KPMG uniós és kormányzati ügyekkel foglalkozó csoportjának tapasztalatai alapján Stöllinger kiemelte, hogy az uniós támogatások elnyerésére - a korábbi pesszimizmus ellenére - mára már kellő számú pályázat készült el. Gyakori azonban, hogy formai hiányosságok miatt elbuknak a pályázatok, ezért kérdés, hogy az esetleges jó ötletekkel mi lesz. Szerinte a jövőben sem a hazai projekttervek hiánya okozhat gondot az uniós keretek kimerítésére, hanem inkább a kötelező hazai társfinanszírozás biztosítása - 2007-től az uniós támogatások jelentős növekedése miatt ugyanis a társfinanszírozást is emelni kell, és kérdéses, mennyire feszíthető a költségvetés a deficit növelése nélkül, amit az eurókonvergencia-törekvések sem tesznek lehetővé. Stöllinger szerint talán ennél is nagyobb feladat, hogy a fejlesztési pénzeket valóban hasznosan és hatékonyan használjuk fel a jövőben, ehhez viszont konzisztens stratégiai tervekre lenne szükség országos, ágazati és területi szinteken egyaránt. Lendületet adhat a stratégiai tervek elkészítéséhez, hogy a MEH megbízásából a KPMG szakcsoportja a közelmúltban kidolgozta a stratégia tervezés módszertani alapját.

Az uniós tagság az informatikai fejlesztéseknek is elősegítheti. Jó példa erre a májusban indult, „az e-commerce mint a kkv-fejlesztés eszköze” elnevezésű, a magyar kormány és az Európai Unió közös finanszírozású programja, amelynek célja, hogy tanácsadási projekteken keresztül segítse a kis- és középvállalkozásokat az elektronikus kereskedelem eszközeinek mind szélesebb körű használatában. A program végrehajtását irányító konzorciumot a KPMG vezeti.