A vonatember (Densa Okoto) című művet a Sincsosa könykiadó jelentette meg Hitori Nakano fiktív szerzői név alatt. Írói azonban azok, akik üzeneteikkel, leveleikkel árasztották el az egyik legnagyobb chatelő japán internetes portált, a Channel2-t.

Minden akkor kezdődött, amikor az egyik barangoló elmesélte, hogy egy vonaton beleszeretett egy lányba, akit ő védett meg egy részeg molesztálásaitól. Beszélgetőtársaitól segítséget kért, mert szeretett volna vele randevúzni, de nem volt tapasztalata a lányokkal.

A "vonatember" felhívására megindult a kollektív versenyfutás a Hermesnek nevezett lány kegyeiért. A kiadó egyik vezetőjének, Gundzsi Hirokónak támadt az az ötlete, hogy néhány önkéntessel karöltve válogassanak az e-mailekből és az üzenetekből, hogy kikerekedjen a történet. A könyv végül október 20-án jelent meg, elképesztő sikerrel. A kiadó szerint "nem találták meg a bölcsek kövét", nem biztos, hogy A vonatember irányzatot teremt. Viszont fogadtatása azt mutatja, hogy "mély, kollektív igényeknek felel meg."

A siker egyik záloga persze az, hogy Japán 128 millió lakosa közül 60 százaléknak van internet-hozzáférése személyi számítógépen, illetve a mobiltelefonok legújabb nemzedékében, és a fiatalok között ennek aránya közelít a 100 százalékhoz. Ezen belül van egy hárommilliós "kemény mag", az "otakuk", a videojátékok és a rajzfilmek mániákusai, akik fenntartják a japán össznépi képzelőerőt. Az ő társadalmi életük inkább a világhálón zajlik, mint a valós világban.

Ugyanakkor a kiadó nem feledkezik el arról, hogy a közelmúltban 15 japán fiatal, akik csak az interneten keresztül ismerték egymást, ugyanígy beszéltek meg öngyilkossági szándékú randevúikat és sajnos négyen valóban végeztek is magukkal. Gundzsi Hiroko szerint a két jelenség egy tőről fakad: mindkettőben lehetőség nyílt a maguk kommunikáció-képtelen világában élő fiatalok számára, hogy "névtelenül" kinyíljanak egymásnak, sutba dobva minden lelkiismeret-furdalást és tartózkodást. "Éppen ezért tartottam fontosnak, hogy teret adjunk az élet szeretetének és a szerelem ily erős üzenetének" - mondja a kiadó és leszögezi: az internet semleges eszköz. A jót és a rosszat a barangolók teremtik meg rajta, és a két zóna közötti határ alig észrevehető.

Az igazi happy end? Gundzsi Hiroko cáfolja azokat a híreszteléseket, hogy a "vonatember" nem is létezik. "Találkoztam a hús-vér Densa Okotóval, aki boldogan él Hermesével. A lány is megvette a könyvet, elolvasta és nagyon izgalmasnak találta a történetet" - mondja a kiadó, aki már elmondhatja magáról, hogy két embert boldoggá tett.