Gépek hazája, nagyvilág, avagy: a számítógép és a magyar nyelv

Kovács Attila, 2004. december 3. 20:30
A címben adott témában Kis Ádám, a SZAK Kiadó ügyvezető igazgatója tartott a napokban figyelemmel kísért előadást az SZVT "Mondd magyarul" társaságában. Az előadásban elhangzottakat idézzük.

A számítógép és a magyar nyelv kapcsolatában jól érzékelhetően tükröződik az a sajátos folyamat, hogy a számítástechnikai alkalmazások világméretű egységsülése mellett előtérbe kerülnek a helyi szokások és nyelvi megvalósítások. A nemzeti rendszerek három területen egyéniek:

nemzeti nyelvi felület (terminológia: elemek elnevezései, parancsok, kommunikációs stílus);
nemzeti sajátosságok (pénznem, számírás, dátumírás);
nyelvtechnológia (helyesírás-ellenőrzés, fordítástámogatás stb.).

A nemzeti jelleg biztosításának alapfeltétele akkor teremtődött meg, amikor a számítógép alkalmassá vált mindenfajta írás bevitelére és kijelzésére. Ennek két műszaki feltétele teljesült az idők során: az egyik a grafikus megjelenítők (képernyő, nyomtató) kifejlesztése, a másik a világ minden írásának kódolására alkalmas rendszer (a UNICODE) létrejötte.

A számítógép nyelvi szolgáltatásai tekintetében az igazi nehézséget az angol eredet okozta. Az elszigetelő (izoláló) jellegű angol nyelv, mint a fejlesztők anyanyelve, nem adott eleve ösztönzést az igazi nyelvi problémák megoldására. A modern nyelvtechnológia kialakulásának egyik mozgatója a ragozó nyelvek - így elsősorban a finn, a magyar és a török - által támasztott nehézségek megoldásának kényszere volt. Ez a körülmény egyszerre következett a nemzeti és ezek sorában a magyar szükségletekből, és szolgálta azok kielégítését.

Az előadást követő vita nem korlátozódott a szokásos terminológiai-lexikai kifogások sorolására, sikerült a kérdés árnyaltabb érzékeltetése, minek eredményeként a közönség optimista reakciói is érzékelhetőek voltak.