Korábban már a Vodafone, a Deutsche Telekom, az osztrák Mobilkom valamint közelebbről nem megnevezett külföldi befektetők jelezték érdeklődésüket. A szerb kormány által várt privatizációs bevételt a miniszter nem közölte. Megfigyelők szerint a magánosítást nehezítheti, hogy a cég tulajdonviszonyai nem teljesen tisztázottak. A kormány még a nyáron fogadta el a Mobtel tulajdonosi szerkezetét vizsgáló kormánybizottság jelentését, amely megállapította, hogy az állam a szerbiai postaforgalmi vállalat (PTT) révén 58,76 százalékos tulajdonnal bír a vállalatban, míg a BK vállalatbirodalomhoz tartozó moszkvai székhelyű BK Treid vállalat tulajdona 41,24 százalékos. A kormány úgy döntött, hogy felajánlja a moszkvai vállalatnak, hogy a kormánybizottság jelentésével összhangban változtassák meg az alapító okiratban foglaltakat.

A PTT 1995-ben alapította meg a Mobtelt a milosevici rendszerhez közel álló BK csoporttal. A BK 51, a PTT 49 százalékos tulajdonjoghoz jutott. A tulajdonjogi vita gyakorlatilag a rendszerváltás után kezdődött, miután az új hatalom túl akart adni az állami részesedésen, de kisebbségi tulajdona miatt ez akadályokban ütközött. Az állam azt állítja, hogy a BK csoport nem a tulajdonjognak megfelelő összeggel járult hozzá a Mobtel megalapításához, s 67 millió dollár helyett, csak 47 millió dollárt fizetett ki, vagyis a PTT részesedése a valóságban nagyobb az alapítói okiratokban szereplő összegnél.