Jim Stallings, az IBM alelnöke elmondta, a lépés elsődleges célja az, hogy a többi céget is szabadalmi portfólióik megnyitására ösztönözze, ezáltal is előmozdítva a technológiai fejlesztéseket. Az 500 felszabadított szabadalom között egyebek mellett adattároló-kezelő, képfeldolgozó, hálózati és „e-commerce” elektronikus pénzügyi alkalmazások találhatók. A mostani az eddigi legnagyobb arányú ilyen intézkedés egy vállalat részéről. Az IBM ugyanakkor élen jár a technológiai eljárásokat szabadalmaztatásra benyújtó vállalatok között – az amerikai szabadalmi hivatal adatai szerint már 12. éve ők vezetik a listát, évi átlag 3248 beadványukkal. Ebből adódóan az IBM-nek aligha kell attól tartania, hogy a mostani lépéssel szabadalmi jogdíjbevételek nélkül marad. Az intézkedésből emellett maga az IBM is profitál, mivel a nyitottá tett szabadalmak alapján történő fejlesztéseket később ők maguk is hasznosíthatják. A cég ezzel egy olyan mozgalom élére állt, amely az Egyesült Államokban meglehetősen szigorú szabadalmi szabályok enyhítésére törekszik. Az utóbbi évtized szigorításait ellenzők szerint azok jelentősen korlátozzák azt a szoftverfejlesztők által korábban élvezett szabadságot, amely lehetővé tette a számítógépes és internetes forradalmat.

Stuart Cohen, az oregoni OSDL nyílt forráskódú szoftverkonzorcium vezérigazgatója szerint rövidesen legalább 10 másik technológiai vállalat követi majd az IBM lépését, becslése szerint körülbelül 1000 további szabadalommal. Az IBM-nek, amennyiben valóban kiáll a szoftverszabadalmakkal kapcsolatos törvényi szabályozás enyhítéséért, valószínűleg az ellenzőkkel is meg kell majd küzdenie – közéjük tartozik elsősorban a nyílt forráskódú szoftvereket hevesen ellenző Microsoft, illetve a szintén az IBM fontos partnereinek (vevőinek) számító médiatársaságok és gyógyszeripari vállalatok.