A „crossbar latch” (szó szerint: „keresztrudas retesz”) elnevezésű nanotechnológiai eljárás egymással keresztirányban futó mikroszkopikus vezetékeket használ, amelyeket elektromos impulzusokat továbbító molekulák kötnek össze a találkozási pontokon. A keresztirányú kapcsolatok elektromos impulzusok általi különböző irányú megnyitását és lezárását a számítógép 0-s, illetve 1-es bináris kódokként értelmezi. Az egész miniatűr szerkezet egy szén-, hidrogén- és oxigén-alapú, ultravékony savrétegbe van beágyazva. A Journal of Applied Physics nevű tudományos folyóiratban megjelent cikk szerint a technológia meggyőző módon képes a tranzisztorjellegű funkciók ellátására.

Az új találmány megoldhatja azt a chipgyártók felé az utóbbi időben egyre erőteljesebben jelentkező problémát, hogy a hagyományos félvezetőlapkák mérete egy idő után nem zsugorítható tovább. Moore törvénye ugyanis, amely kimondja, hogy kétévente megduplázódik az egy adott méretű szilíciumlapkán elhelyezett tranzisztorok száma, egy idő után nem érvényesül, márpedig úgy tűnik, hogy ez az idő már közel van. Ezt látszik igazolni, hogy technikai akadályok miatt az Intel tavaly október közepén leállította 4 GHz-es Pentium 4-es processzorának fejlesztését. A HP új miniatűr „reteszeiben” a vezetékek közötti távolság mindössze 2 nanométer – ugyanez a 90 nm-es eljárással készülő jelenlegi lapkák esetében 60 nm, ami azt mutatja, hogy adott helyen jóval több ilyen „retesz” helyezhető el, mint hagyományos tranzisztor. Szakértők szerint a szilíciumtechnológia 15 nm alatt működésképtelen. Legalább ilyen fontos előny, hogy az új eljárással készülő szerkezetek előállítása jóval olcsóbb, mint a hagyományos szilíciumtranzisztoroké. A HP annyira bízik az új technológiában, hogy tervei szerint részben beépíti azt a 2011-ben, vagy 2012-ben megjelenő, 32 nm-es eljárással készülő processzoraiba.

A HP természetesen nem szándékozik idő előtt teljes kapacitásával átállni az új technológiára. Phil Kuekes, a cég egyik vezető számítógéptervezője elmondta, hogy miközben egyelőre továbbra is a hagyományos szilícium-alapú fejlesztésekre helyezik a fő hangsúlyt, szeretnék kipróbálni és kihasználni az új eljárásban rejlő lehetőségeket.