A kérdőív az internetezők média használati szokásait, reklám attitűdjét és vásárlási szokásait is vizsgálja, segítve ezzel a hazai médiatervezők és hirdetők munkáját.

"Itt az alkalom, hogy véleményével minden internetező segítse kedvenc portálját!" - emelte ki Klenovszki János, az NRC ügyvezetője. "Az interneten a legtöbb tartalomhoz ingyenesen jutunk hozzá, a portálok hirdetési bevételeikből élnek meg. Ezek elosztásában nagy szerepe van a VMR-nek, mivel a hirdetők a kutatási adatokra támaszkodva döntik el, milyen felületeken fogják elkölteni az online hirdetésekre szánt büdzséjüket. Arra is rákérdezünk, hogy az internetezők mely marketingeszközöket - például melyik bannereket - preferálják, így a VMR az internet arculatát is alakítja."

A Visitor Media Research kérdőíve több mint 300 honlapon fut egyszerre, és a válaszadás során - mely körülbelül 30-35 percet vesz igénybe - mintegy 90 portálról, online médiumról mondhatnak véleményt az internetezők.

A VMR 2005 kutatás háttere

A VMR 2005 online látogatói médiakutatás adatfelvétele legalább 300 mintavételi ponton indul el 2005. februárjának 7-én. Az alapsokaságot a hazai, hetente legalább egyszer internetezők képezik, míg a célcsoport a közel 90 vizsgált honlap és portál látogatóiból kerül ki. Az online kérdőíves felmérésben - az elmúlt évek tapasztalataira alapozva - minimum 10 000 fő vesz rész.
A mintavételt három alappilléren nyugszik. A kutatásban részt vevő honlapokon elhelyezett banner reklámok segítségével véletlen mintavételt alkalmaznak a kutatócégek - ez teszi ki a minta kb. 30%-át. Az NRC NetPanel.hu rendszeres internetezői (40%) adják a második-, míg az egyes honlapok regisztrált felhasználóinak véletlenszerű kiválasztásán alapuló adatbázisa (30%) adja a harmadik bázist.
Az adatfelvételt követően ellenőrzés, illetve adattisztítás következik - azok a válaszadók, akik nem töltötték ki a kérdőív legalább 80%-át vagy nem válaszoltak az alapdemográfiai kérdésekre, kikerülnek az adatbázisból. Telefonos és e-mailes módszerrel a kérdőívek 10%-kát, továbbá a teljes adatbázist logikailag és tartalmilag is ellenőrzik, ezt követően törlésre kerülnek a mintavételből adódó torzítások. Az ellenőrzött és tisztított adatbázis a TNS legfrissebb InterBus adatbázisából származó hazai gyakori (hetente legalább egyszer) internetezők adatai alapján kerül súlyozásra (nem, kor, település típusa, internetezési helye alapján).