A "stigma".


Jelet, jelzést, bélyeget sok mindenre, néha mindenkire használt és használ az emberiség megléte óta. Nem mindegy azonban, hogy e "stigmákat" mire használjuk. Átalakult világunkban már szerencsére nem embereket bélyegzünk meg, hanem inkább tárgyakat, "alkotásokat".

Stigmák képződhettek maguktól. Szentek viselték őket, mint például Pio atya, az olasz szerzetes, akinek Krisztus sebeiként jelentkeztek ezek a jelek. De viselhetik magukon csalók is, akik saját maguknak okozzák, hogy haszonra szert tegyenek. S végül, ha valaki tudat alatt nagyon akarja, akkor is előjöhet. De stigmának nevezzük azokat a bélyeget is, amelyeket ráaggattak valakire, például a középkorban az arcra sütött rózsa a hűtlenség szimbóluma volt. Vagy a nácik a koncentrációs táborokban a sorszámot a megalázás, míg saját SS alakulataiknál a hónaljba tetovált jelzést a fennsőbbrendűség jelenként fogták fel. Tehát a stigma megjelenése és jelentése nem volt szoros kapcsolatban, azt a társadalmi közösségi konszenzus határozta meg.

Jeleket adunk, ragasztunk emberekre, tárgyakra szinte mindenhol, csaknem mindenre, manapság szinte mindenkire. Az utóbbi időben a stigmáinkat arra használjuk, hogy jogos vagy jogosnak vélt tulajdonunkat jelezzük, bélyegezzük meg, de milyen módszerekkel. Eleinte voltak a ráírt árak, majd az árcédulák, később a vonalkódok - és most kezdenek elterjedni a digitális stigmák, de nevezhetném jeladóknak is.

De bújjon elő a rossz szellem...: mi van akkor, ha személyes okiratainkat vagy esetleg minket jelölnek e spy chippel, milyenek leszünk mi - jócskán túllépve az orwelli utópián? Nézzük időrendi sorrendben:

2003

Mint az állatok

Korábban huhogó vészmadaraknak neveztek bennünket, amikor arról írtunk: az informatika egyre inkább az ember ellen fordul. Nos most rendszeres alkalmazásban megjelent az első testbe ültethető személyi igazolvány. Ez nem más, mint az állatok körében már kipróbált rendszer emberekre történő alkalmazása. A most bemutatott eljárás az első lépcső. Ez úgynevezett passzív jeladó, amely az azonosítást szolgálja. De korábban már beszámoltunk róla, az USA-ban már használják ennek aktív változatát is, amikor egy GPS chip és egy rádiótelefon-hálózaton kommunikálni képes chip kombinációja az egész, amikor egy adott bekapcsoló jellel lekérdezhető annak a személynek a helyzete, akikbe ezt az eszközt - ami nem nagyobb, mint egy szívritmus-szabályozó - beültetik.

Az USA törekvése, hogy az embereket kétféleképpen is azonosítsák. Természetesen a terrorveszélyre való hivatkozással. Az első lépcső ebben az a közös és az Európai Unióra is ráerőszakolt elektronikus útlevélformátum, amely a két tenyérlenyomatot, valamint az arc elektronikus felismeréséhez szükséges geometrikus azonosítókat tartalmazza, amihez hozzáteszik rövidesen a szem íriszazonosítóit is. Ilyen memóriachipes vízumokat is ki szeretnének bocsátani 2005-től, mégpedig úgy, hogy az USA azoktól is megköveteli az ilyen útleveleket, akikkel különben vízummentességi megállapodása van.

A rendszer ideális egy polgár nyomon követésére. Hiszen a közterületi kamerák ezzel a felismerő rendszerrel gondosan képesek követni egy személy mozgását a demokrácia hazájában. Ha ezt kiegészítik az ott már kötelezően működő rádiótelefon alapú lokációs rendszerrel, akkor elvben nem lehet elbújni a rendőrök csizmája elől. De minden rendszerrel, ha lehet, akkor természetesen a hatalom visszaél, már látszik, hogyan mehet a névre szóló rakéta valakinek a kocsijába, akinek nem tetszik a képe.

Amerika arra törekszik, hogy minden ember helyzetét, gondolatait ellenőrizze. Természetesen a mi érdekünkben, mert így megakadályozhatóak az eretnek, fogyasztásellenes gondolatok. Hiszen aki nem a fogyasztó hozsannáját zengi, az potenciális bűnöző. Ha megfigyeljük a szakértők ellenvetéseit, kiderül, a rendszer gyakorlatilag alkalmatlan arra, amire szánták. Viszont nagyon is alkalmas arra, hogy a társadalommal lenyelesse a saját megbélyegzésének szükségességét. Később majd a bankok reklámozhatják: olyan hitelkártya, amit nem lehet elveszíteni.

Az első beültethető személyi igazolvány weboldala

Az Applied Digital anyacég weboldala

Beültetett mikrochipekkel védekeznének Mexikóban a gyerekrablás ellen 2003/10/10
http://www.wired.com/news/technology/0,1282,60771,00.html
http://biz.yahoo.com/bw/031001/15410_1.html

Együttműködési megállapodást írt alá a Solusat, az Applied Digital Solutions Inc. VeriChip szolgáltatásának és termékcsomagjának kizárólagos mexikói forgalmazója egy mexikói alapítvánnyal (Fundacion Nacional de Investigaciones de Ninos Robados y Desaparecidos), ami az elveszett és elrabolt gyerekek utáni nyomozással foglalkozik. A kezdeményezés részeként a Solusat VeriKid néven indít be egy új programot, ami az átfogó mexikói gyermekvédő program vészhelyzetekben használt személyazonosító részprogramja lesz. A cég, szilárd elkötelezettségét bizonyítandó, 25 darab RFID (radio frequency identification) chipet adományoz az alapítványnak a program elindításához.

A rizsszemnagyságú VeriChip a világ első, bőr alá beültethető RFID mikrochipje, amit biztonsági, pénzügyi célokra és vészhelyzetekben történő azonosításra is lehet használni. A chipeken tárolt személyes adatokat egy speciális szkenner olvassa le, amit ezután továbbít egy központi adatbázisba. A gyártó közlése alapján a technológia költségeiről annyit lehet tudni, hogy Mexikóban egy chip beültetése 200 dollárba, éves fenntartása 50 dollárba fog kerülni, kézi szkennereket 1200 dollárért lehet majd beszerezni.

Az együttműködési megállapodás értelmében a Solusat és a gyermekvédelmi alapítvány egy sor gyermekvédelmi projektben dolgozik majd együtt. A VeriKid program elindításával Mexikó lesz az első olyan ország a világon, ami a VeriChip kifejezetten vészhelyzetekben használatos azonosító technológiáját használja eltűnt vagy elrabolt gyerekek felkutatására. Mexikóban ez év júliusa, az USA-ban, pedig 2002 októbere óta megvásárolható a VeriChip. A cég a közeljövőben más országokban is tervezi a program elindítását.

Az alapítvány adatai szerint Mexikóban 133 000 gyerek tűnt el az elmúlt öt évben - többek között erőszakos szöktetés, illegális szervkereskedelem vagy családi problémák miatt. Becslések szerint ezerre tehető azoknak a száma, akik gyerekrablás áldozatai lettek.

A Solusat az alapítvánnyal karöltve dolgozza majd ki azt a programot, ami a VeriChip szkennerek rendőrőrsökre, kórházakba és más stratégiai fontosságú helyekre történő eljuttatását valósítja meg. A program keretén belül olyan projektek megvalósítását tűzték ki célul, mint a VeriKid biztonsági eszközök iskolákban történő népszerűsítése, bevásárlóközpontok, repülőterek, buszpályaudvarok és más intézmények bekapcsolása és biztonságuk felügyelete, valamint az alapítvány különböző projektjeihez szükséges pénzügyi alapok biztosítása.

A Wired.com által megszólaltatott szakértők kételyeiket fejezték ki a technológia hatékonyságát illetően. Ugyanis a gyerekrablók könnyen kijátszhatják a rendszert azzal, ha egyszerűen egy késsel eltávolítják a bőr alatt elhelyezett chipeket - mondta el Lauren Weinstein, a Privacy Forum megalkotója. Ezzel további szenvedést okozva a gyermekeknek.

Az Electronic Privacy Information Center pedig arra figyelmeztetett, hogy az ilyen típusú személyazonosító rendszer sértheti a gyerekek emberi szabadságjogait.

Beültethető személyi igazolvány és egyéb kontrolleszközök - már rendszeresítésben, az USA-ban.

Mint már beszámoltunk róla: az USA-ban beültethető személyi igazolványok és egyéb kontrolling eszközök használatát - egyelőre önkéntes - tervezik. Természetesen a totál kontroll jegyében, amit itt az orwelli double speech szellemében terrorizmus elleni harcnak és adatbiztonságnak neveznek.

Akkor nézzük, holt tart jelenleg ez a projekt: Kísérleti helymeghatározó és azonosító eszközök a bőr alatt

Egyelőre nincsen tömeggyártásban az Appliaed Digital Solution első bőr alá ültethető GPS alapú helymeghatározó rendszere. Az eszköz - amit az új GPS chipekkel a jelenlegi méret és energiaigény töredékére lehet rövidesen csökkenteni, jelenleg (635x635 mm és 12,7 mm mély (6x6x0,5 inch) olyan méretű, mint egy szívritmus-szabályozó. Ezt az eszközt a bőrön keresztül töltik fel induktív úton elektromos árammal, de izotóptelepes változatait is tervezik.

A cég több titkos amerikai kormányprojektben vesz részt, s az amerikai tőzsdén is jegyzik: Applied Digital Solutions, Inc. (Nasdaq: ADSX.). A cég meglehetősen bonyolult úton jött létre. A magja a Digital Angel Corporation, amely először egy másik, elsősorban katonai projektekben érdekelt céggel, a Medical Advisory Systems, Inc-vel olvadt össze. Utána a következő lépésben ennek az egyesült cégnek 93 százaléka került át az Applied Digital Solutions, Inc. tulajdonába. Korábban ez a cégcsoport számos titkos beültethető jeladót készített, és titkosszolgálati körök szerint a szintén beültethető lehallgató rendszerek fejlesztésében már korábban is jelentős eredményeket ért el.

A cég az első nyilvános szabadalmát 1999-ben jelentette be, amit meg is kapott: United States Patent Number 5,629,678; s amit amerikai szakkifejezéssel "personal tracking and recovery system"-nek neveznek. A szakirodalom a "personal location device" kifejezés rövidítését használja, PLD, így szakirodalmi kutatások során erre is érdemes odafigyelni.

Dr. Peter Zhou, a cég alelnöke és egyben tudományos igazgatója a gazdasági lapok számára kibocsátott sajtóközleményében ezt az eszközt a nagy rizikócsoportú személyek biztonságának fokozására alkalmazza. Megjegyzendő, hogy más hírek szerint Ceausecu is építtetett magába egy ilyen eszközt, pontosabban ennek egy olyan változatát, amely bemérhető jelet ad, akkor még GPS koordináta nélkül. A cég a végleges változatot 2004 elején dobta piacra. Ez új, testen belül is üzemképes GPS antenna, mikro GSM chipek és tartós áramforrások kifejlesztését igényelte.

A speciális, nagy érzékenységű antenna jótéteményeit mi is élvezhetjük, hiszen más gyártótól, de érezhetően ezen a fejlesztési bázison megjelentek a magyar kereskedelemben is. A Bluetooth adapteren a PC-hez, illetve a palmhoz kapcsolódó GPS vevő, a SiRF Star II LP GPS chipset (http://www.tdc.co.uk/manufacturers/sirf.htm) változataival például az Emtac (http://www.emtac.com/products/bluetooth/) Bluetooth képes vevője, amelynek elég a számítógép 6-7 méteres közelségében lenni.

A bluetooth GPS kicsi, láthatóan kisebb is lehetne...

A kulcstechnológia, a PLD szabadalom több olyan fejlesztési irányt indított el, amelyeket jelentős kormánytámogatásokkal a terrorizmus elleni harc jegyében kívánnak rendszeresíteni. Egyelőre a titkosszolgálati és úgymond önkéntes alapon ezek civil kiadásait a polgári életben. A cég jelenleg a Digitalangel projekt keretében még azt a változatot árulja, ami nem beültethető. De a hírek szerint a 2004-es termékpalettán ezek már megjelennek. A lónak négy lába (+áfa) van, és néha nagyot bukik: honnan gondolják, hogy a szegény beteg, elkódorgó öregember képes lesz a PDA-t vagy egyáltalán ezt az eszközt kezelni. Csupáncsak arról volt szó, hogy a kísérleti darabokon az elvet szerették volna tesztelni. A cég igazgatója szerint a beültethető változaton a 2003-as évben már javában folytak az éles és gyaníthatóan emberi tesztek. - Ezt a hírt 2005 fordulójára több forrás is megerősítette. Ezzel párhuzamosan néhány diszkótulajdonos - Spanyolországban - vélhetően csakis saját technikai széleslátásától és üzleti érzékétől, és nem a titkosszolgálatok nyomásától sarkallva - diszkójában a törzsvendégeket látta el ilyen beültethető chipekkel, amelyek azonosításra és hitelük nyilvántartására szolgáltak. -

A cégcsoport másik termékéről már a legjobb indulattal sem lehet azt mondani: szegény, elkóborolt gazdag, de beteg emberek megtalálását szolgálja. Ezt a rendszert röviden "Mint az állatok" című korábbi írásunkban bemutattuk. Akkor még azt írtuk, hogy a gyermekrablások ellen ajánlják a forgalmazók és elindult az emberi alkalmazási fázis.

Nos a VeriChip rendszerrel azóta már némi pénzügyi lobbi- és korányháttérrel nagyot lépett előre a cég. A dolog érdekessége, hogy nem csak a beültethető azonosító chipet kínálják, hanem több teljes rendszert, melyek szakemberek számára katonai installációk polgári változatainak tűnnek. Azaz elképzelhető, hogy ilyen rendszerek az amerikai katonai titkos bázisokon évek óta már működnek.

A rendszer első tagja a VeriChip azonosító. Ez egy bőr alá az izomba ültethető személyazonosító chip. Rádiófrekvenciás lekérdezésre, az ALOHA protokollnak megfelelően, véletlen késleltetéssel, egy azonosító számmal válaszol. Ez utóbbi más adatbázisokkal összekapcsolva meghatározza a személyt. Látni fogjuk a későbbiekben, hogy a chip a személy tudta nélkül is viszonylag kényelmesen rejtett eszközökkel olvasható. Sőt erre a cég példaapplikációt is bemutat.

A VeriChipet jelenleg a pénzügyi szféra ajánlja elsősorban, azt ígérve, hogy az amerikai banki pénzkiadó automatákat nagyon gyorsan felkészíti ennek használatára, ami nagyon olcsó és egyszerű megoldás. Ugyanakkor az eset felveti, hogy ez a rádiókommunikáció lehallgatható, és a személy identitása szimulálható. Azaz a célt ezzel is csak ideig, óráig érik el.

A VeriChipet egy orvosi művelet során, egy speciális eszközzel, az applikátorral, mint az állatok megjelölésénél helyi érzéstelenítés után mélyen a karizomba ültetik. Ott az beágyazódik, működésének energiáját a lekérdező rádióadó energiájából veszi. Elméletileg nincs élettartamkorlátja. Eltávolítása nem egyszerű feladat, még akkor sem, ha a lokalizáláshoz szükséges rádió-iránymérő rendelkezésre áll. Komoly sebészeti roncsolást eredményez, de a rendszer megtervezéséből látszik, ez a cél.

A VeriChip jelenleg árkedvezménnyel kapható. A jelenlegi tesztpiaci időszakban láthatóan a Mária Terézia-elvet alkalmazzák a bevezetők. (Amikor bejött Magyarországra a burgonya, a kutyának se kellett. Erre Mária Terézia elkezdte őriztetni a krumplihalmokat, természetesen felületesen, és elhíresztelte, hogy az bizony ritka és drága csemege. A nép erre lopni kezdte és megkedvelte. Így lett egyik alapélelmiszerünk.) Nos láthatóan az exkluzivitással a gyártók pontosan ezt a hatást érik el....

Akkor menjünk sorjában a példaapplikációkon:

VeriGuard

A ki- és beléptetésre, egyes védett területekre való belépés és távozás ellenőrzésére ajánlják. A szenzorokat a falba, a padlóba lehet beépíteni, amelyek lekérdezik a chipet. Nemcsak annak meglétét ellenőrzik, hanem adatbázisokkal összekapcsolva a személyt és az azzal összerendelt jogokat is azonosítják (https://gvsregistry.4verichip.com/Products/VeriGuard.html) A rádiófrekvenciás rész a 134 kHz frekvenciát használja lekérdezésre. A szükséges eszközök kereskedelmi termékek, FCC ID: C5S20 szerint megfelelnek az amerikai előírásoknak. A rendszer elemei nem mások, mint az állatmegjelelölési gyakorlatban a beültetett chipek leolvasására kifejlesztett eszközök új változatai.

VeriTrack

Az előbbi rendszer real time változata. (https://gvsregistry.4verichip.com/Products/VeriTrack.html) Itt a ellenőrzött objektum mindegyik átjárójához és helysiégébe rejtett leolvasó egységet szerelnek. Az itt bemutatott eszközök alapján az abszolút dajkamesék birodalmába tartozik, hogy a leolvasás csak pár centiméteres távolságról lehetséges. Ezek az eszközök, egy chippel részben ellátott társadalomban kiválóan alkalmasak arra, hogy épületbejáratokban, tömegközlekedési eszközök állomásain, közterületeken elhelyezve a személy mozgásáról adatokat szolgáltasson. A leolvasók jelenleg RS 232 output Cat5 kábelen kommunikálnak. A lekérdezési frekvencia 433,92 kHz, 300mW teljesítménnyel. A leolvasási távolság 400 ft, ami kb. 120 méter

VeriTag

Az objektumok ajtóvédelmére kitalált rendszer, csak az ajtóknál elhelyezett olvasók szolgáltatta adatokkal működik, amelyhez hozzárendeli az adatbázis jogait. (https://gvsregistry.4verichip.com/Products/VeriTag.html) Ennek megfelelően nyílik vagy nem az ajtó. Egy egység 64 olvasót tud kezelni.

Mint látható, működő rendszerekről van szó, melyek az orwelli totál kontroll értelmében is működnek. Ezek kereskedelmi termékek, akkor milyenek lehetnek ennek a nem nyilvánosság számára szánt változatai?

S hogyan tovább?

Nos a fentiek alapján meglehetősen nagy bizonyossággal felvázolhatóak a továbbfejlődés irányai:

• államilag kötelezővé tétel (Egyelőre az USA-ban);
• közlekedési eszközökön kiváltja a jegyet (és követhetővé teszi az állampolgárok mozgását) - nem beültetett változatát Budapest fővárosunk szánja nekünk egységes chipkártyajegyként, legkésőbb a jövő esztendőben;
• bankokban részben vagy teljesen helyettesíti a chipkártyát (megindul a rendszer szimulálása, az elektronikus lehallgatás és zavarása a polgári életben);
• a közterületeket is ellátják ilyen olvasókkal, a közbiztonság fokozása (és az állampolgárok mozgásának totális kontrollja céljából);
• a számítástechnikai eszközöknél és telefonnál bevezetik, mint azonosítót (és ezután fokozottan ítélik elé a szerzői és kapcsolt jogok, illetve az állambiztonsági törvény alapján az embereket, mert ha a gép regisztrálta, hogy ilyen eszközzel fértek hozzá, ezt automatikusan ugyanúgy biztonságosnak és autentikusnak veszik, mint az azonosított kézírást);
• büntetésvégrehajtásban bevezetik elektronikus pórázként. (Már nem a végtagba ültetik be, hanem a nyaki verőér mögé, hogy semmiképpen se lehessen eltávolítani. Ha a rab nem megfelelően viselkedik, akkor egy méregkapszulát vagy mini robbanótöltetet aktiválnak benne, és az azonnal meghal);
• a börtöngyakorlatban bevált eszközök polgári változatát teszik általánossá.(Nem kell nyugdíjjal bajmolódni, ha nem fogyasztó vagy lemerül a bankszámlája, már jöhet is a hullaszállító. A társadalom sokáig nem fogja ezt az összefüggést sejteni....);

Megidézték a sátán szellemét. Az pedig kiszabadult a palackból, a terrorizmus és a nyomában támadt páni félelem elvette a kormányok és az emberek józan eszét. Egyre több és újabb ilyen eszköz megjelenése várható az elkövetkezendő három-négy esztendőben.

2004

Az azonosító chip nélküli embereket megölik, ugye?

Érdekes és elborzasztó hír került a napokban a felszínre az MSNBC hálózatában, majd annak online portálján. Az amerikai FDA, azaz gyógyszer- és drogfelügyelet engedélyezte az első emberbe ültethető személyazonosító chip rutinszerű használatát. A propaganda brosúra PDF-ben letölthető! (angol nyelven). Nincsen messze az idő, hogy az emberekkel kapcsolatban is elhangozzanak azok a segélykérő hírek, amiket a napokban a magyar médiában olvashattunk, pár szerencsétlen magyar szürke marha ügyében: Nincsen azonosító chipjük, ezért pusztulniuk kell.

Mikor követik mindezt az emberek? Nemsokára. Hiszen az USA nagyon jelentős nyomást gyakorol a világra az eltörölhetetlen és távolból is működtethető azonosítók alkalmazására. A kísérletek már korában beetetéssel elkezdődtek.

Már korábban bemutattuk a legelső ilyen alkalmazást, amit az amerikai VeriChip dolgozott ki. Most jelentette be, hogy az általa kidolgozott, rádiófrekvenciás rendszerrel lekérdezhető beültethető azonosító chip rutinszerűen alkalmazható. Mint mondják, kiváló segítség orvosoknak....

Arról már nem szól a mese, hogy akárhova belépünk, ezek egyszerű eszközökkel lekérdezhetőek, és ha kellően sűrűn telepítenek egy városban ilyen olcsó rejtett leolvasókat, akkor az emberek mozgása tökéletesen nyomon követhető. Nem szólva arról, hogy ez a technológia arra is alkalmas, hogy rádióparanccsal akár vegyszert, akár mondjuk mérget adagoljanak az engedetlen polgárba annak tudta nélkül, hiszen minden csakis a beültetett chiptől függ.

Amerika az első kísérleteket már korábban, Mexikóban és Brazíliában elvégezte. A Digital Angel Corporation - amely a háttérben álló amerikai kormányszerv - külföldön bankoknak ajánlotta fel ennek a rendszernek a használatát, ahol szegények hitelezésében használták fel a hitelfelvevő megtalálásában és azonosításában. Most az USA New Mexico szövetségi államában 1000 implantált személy azonosításához, illetve vércsoport-információinak tárolásához használták fel, az engedélyezés előtti utolsó humán kísérleti fázisban.

A Delray Beachben Fla. lévő Applied Digital Solutions már júliusban kérte az FDA-t az emberi alkalmazások engedélyezésére. Az ügynökség a szokásos 60 nap várakozás után a szokásos feltételes "de novo", azaz a komplikációkat jelenteni kell jelzéssel az alkalmazást engedélyezte.

Európa is igyekszik lépést tartani Amerikával. Barcelonában, Spanyolországban most folyik egy hasonló kísérlet, ahol hasonló beültetett chippel fizethetnek egyes klubok törzsvendégei, mintha hitelkártyájuk lenne. Ez a korábbi mexikói és Brazil projektek lemásolása, vélhetően a közreműködő háttércégek is ugyanazok. A beetetés tehát Európában is elkezdődött. Ehhez képest a tervezett intelligens útlevél és személyi okmányok csak kisded játéknak és humánus megoldásnak tűnnek.

MSNBC http://www.msnbc.msn.com/id/6237364/
http://www.4verichip.com/nws_10132004FDA.htm
http://www.4verichip.com/
http://www.adsx.com/prodservpart/verichip.html

Az USA 2005 február elsejétől életbe léptette a Homeland Security Projecthez kapcsolódó elektronikus vízumprogram első lépcsőjét. Néhány nagy forgalmú határállomáson a belépők útlevelébe olyan címke kerül, amely RFID chipet tartalmaz. Ugyanakkor megjelennek olyan RFID vevő-scannerek, amelyek egyre nagyobb távolságról, jelenleg ez százméteres tartományban van, le is tudják olvasni ezen azonosítók jeleit.

A légy csodálatos színelváltozása: rovarból orwelli kémkamera

Rofusz Ferenc, az első Oscar-díjas magyar film, a Légy alkotója 1980-ban majdnem minden fesztivált megnyert, majd 1981 elején - bár annak átvételére Hollywoodba Dósay elvtárs, a Hungarofilm vezérigazgatója és slepje utazott - az "Oscart" is. Kíváncsi vagyok, milyen filmet rendezne Rofusz Ferenc arról a "légyről", melyet Japánban 2004. augusztus 17-én mutattak be

"Tokióban mutatták be augusztus 17-én a világ legkönnyebb repülő mikrorobotját. Az apró "legyecske" vezeték nélküli, úgynevezett Bluetooth távvezérléssel irányítható, és arra is képes, hogy fotókat készítsen a levegőből. A képeket a földi vevőkészülékbe továbbítja. A repülő "szem" három percig tud egyhuzamban a levegőben maradni, és akkumulátor nélkül mindössze 8 és fél grammot nyom. Gőzerővel fejlesztik a szerkezetet, hiszen ha megnövelik hatótávolságát, akkor akár katonai, akár terrorelhárítási célokra pompásan alkalmazható" - adta hírül a Népszava online. Ezzel elkészült tehát a világ legkisebb olyan hírszerzésre, kémkedésre is alkalmas eszköze, mely még kis hatótávolságra tud képeket, akár mozgóképeket is, ill. szükség szerint hangot is továbbítani. A kis hatótávolság jelen esetben annak a veszélyét rejti, hogy felhasználójának az információk "átvételéhez" egy alkalmas mobiltelefonnal a közelben kell tartózkodnia. Ez a veszély is megszűnik, ha a "Bluetooth" távvezérlési hatótávolsága megnő.

Nagy méretekben mindez már megvalósítható. Megfelelő antennával és a jelfelfogó eszközre történő megfelelő "rálátással" ezt már a szabványosnak sokszorosára növelték. Ismervén a mikrotechnológia rohamos fejlődését, nem hiszem, hogy sokáig kell várni arra, hogy mindez a "legyecske" méreteinek megfeleljen. Ezzel elérhető egy olyan hírszerzés lehetősége, melynek kihasználhatóságáról ma még csak fantáziálni tudunk. Vonatkozik ez a magánszférára, gazdasági szférára és a "klasszikus" katonai - elhárítási - támadási hírszerzésre egyaránt.

A bemutatott mikrorobotra, méretei miatt, jelenleg egy "veszélyes védelmi eszköz" lehet: a légycsapó.

Az CIA Directorate of Science and Technology most ünnepli 40 évfordulóját, melynek tiszteletére a nagyközönség előtt is megnyitották technikai hírszerző (kém) múzeumuk egy részét Washingtonban. A teljes kiállítást csak CIA-alkalmazottak tekinthetik meg, de kb. negyedrészét mindenki. Itt láthatók a robothalak, galamb-fényképezőgépek, dzsungelmikrofonok - és sok más, a közönség fantáziáját felcsigázó eszköz. Ezek jelentős részét az 1970-es években a vietnami háborúban használták. Robot "legyünk" még nem kiállítási tárgy, de előbb-utóbb bekerül az aktívan használt eszközök közé.

Egy kis forráslista: nem a levegőbe beszélünk

Robotic Tarzan Linux wi-fi robot swings into action for forest research

BBC

'Robot Tarzan' helps forest work

BBC

Pupils use the internet to control two giant robot telescopes

BBC

CIA gadget-museum: robot fish, pigeon camera, jungle microphones

Daily Times

Jolo blast linked to Robot's capture

Sun Star Network

CIA gadget-museum: robot fish, pigeon camera, jungle microphones

San Francisco Chronicle

CIA gadget-museum showcase robot fish, pigeon camera, tiger dropping microphone

San Francisco Chronicle

Az eredeti közlemények:

World's smallest robot helicopter unveiled

Courier Mail
World's lightest, smallest robot copter unveiled

e-Media
Seiko Epson unveils flying micro-robot, advanced humanoid at Tokyo exhibition

Taipei Times Online
World's lightest, smallest robot copter unveiled

New Straits Times
Tiny robot helicopter unveiled in Japan

2005

Hol tartunk ma ebben az orwelli rémálomban? A chipek ára csökkent, alkalmazási területük ezzel tágult. Mindössze egy fizikai hálózat nélküli rádió wireless kapcsolatra van szükségünk ahhoz, hogy az általunk kreált stigmákkal kommunikáljunk is. Miről? Bizonyos stigmák alkalmazásakor sok mindenről. Nem csak a megbélyegzett termékről, hanem annak vásárlójáról, a vásárló személyes adatairól, megsértve annak összes létező "elrendelt" személyiségi jogait.

Mindehhez elég egy "ketyere", mint jeladó, és egy másik, ami észleli a jeleket. Ki ne feledjem, szűkség van még egy valamire, arra, hogy az áldozat, a vásárló ne kézpénzben, hanem hitelkártyájával fizessen. Ekkor már összeállt a kép, irány az információk gyűjtése. Annak ellenére, hogy az illetékesek tiltakoznak, vagy tagadják - bár tiltakozik más is....

Egy jeladó "ketyere" nem más, mint egy Radio Frequency Identification, azaz RFID "spy chip", "kémcsip", ma már "fillérekért". Mit is tud mindez? Rengeteget...

A nagy áruházi rendszerek a kényelmes raktározás és szállítás ellenőrzése céljából kezdik alkalmazni a RFID technológiát. Ilyen a Tesco Angliában, a Metro Németországban. Az RFID technológia mögött teljes, az internethez hasonló infrastruktúra áll. Az alapegysége a jeladó a címke, azaz TAG. Ezt akár a tárgy anyagába is bedolgozhatják, például a gumiabroncsokba, de felragasztható. Vannak mosható, ruhacímkeszerű változatai. Minden ilyen TAG egyedi hexadecimális numerikus azonosítóval rendelkezik. Az energiát, ami a válaszhoz szükséges, lekérdező rádiójelből szerzi. Amikor megkapta a számot, akkor bekerül egy értelmező rendszerbe, ami kontinenseseket ível át.

A dolog vége, hogy a rendszer megfelelteti a gyártó rekordjának, és még az is kiderül, hogy melyik sorozatszámú műanyag keverékből csinálták. A boltok ajtajaiban pedig meg tudják mondani, elhagyta-e az üzletet. Minden csak a leolvasó hálózat sűrűségétől függ. Sima lopásgátló cucc - mondta nagy bölcsen a magyar emberi jogok egyik felkent szószólója. Úgy tűnik, vagy nem olvasott utána, vagy tényleg naiv... Mert mint említettük, itt egy cikk teljes élettartamát össze lehet egy személlyel drótozni.

Azt már láttuk, hogy a raktári és a gyártási rendszerek között hiánytalan lánc építhető ki. A kulcspontokon egyszerű elektronikus leolvasással, a csomagok megbontása nélkül lehet ellenőrizni, megvannak-e a termékek, és tudja a raktáros annak minden adatát. A baj akkor kezdődik, amikor a vevő is belép a körbe.

Angliában volt már egy balhé a Gillette termékekkel. Ott ugyanis ezeket már gyárilag elláttak RFID Taggel. Ott már akkor összekapcsolták a vevő fizimiskájával, amikor levette a polcról, egy rejtett kamera képének köszönhetőn. Inkább szakállas leszek, mondták a jogvédők, és bojkottot terveztek. De mindez csak és csupán a kezdet.

A következő lépés a fizetés. Akkor a hitelkártya és az RFID egy életre összedrótozható. Ha van az illetőnél a tervezett RFID-et tartalmazó vízum, személyi igazolvány, jogosítvány vagy útlevél, akkor azt a pénztárnál észrevétlenül le lehet kérdezni.

Vegyük a Minden Gátlás Nélküli Nemzeti Piszkosszolgálatot. Ők meg akarják tudni, Mr. Ali éppen hol jár az országban. Tudják, hogy van kocsija. Kövessük James Bond barátunkat, amíg megtalálja Mr. Alit.

Az első lépés: lekérdezni, hol vásárolt. Kap egy listát. Jééé... itt bérelte azt a csodálatos Porsche gépkocsit. Azon természetesen a ... cég RFID-ével ellátott gumijai vannak, hiszen ilyen nagy értékű gumit nem lehet csak úgy őrizetlen hagyni. A Szív és Tőr autókölcsönzőben ezt a gumit arra a kocsira tették. Hiszen ha megnézzük a gépkocsi rendszámát, a legközelebbi fizetős autópálya-ellenőrző ponton a burkolatban lévő olvasók már korábban ahhoz a rendszámhoz, amit a kamerák leolvasták, hozzárendelte ezt a 4 RFID TAG azonosítót. Nosza betápláljuk az autópálya és városi úthálózat leolvasó rendszerébe: keressük azt a gépkocsit, amely a következő öt RFID jelzést adja... És a rendszer rögtön jelzi: éppen most haladt át az Elnöktől alig négy kilométerre lévő leolvasó felett. Már csak a névre szóló rakétát kell kikézbesíteni...

Fantázia... Ma már valóság. A szükséges leolvasó-infrastuktúra olcsó. A közutakba épített induktív hurkokra ráépíthető - ezt forgalomszámlálásra és közlekedési lámpák vezérlésére használják.

S most vált a kép. Mi van akkor, ha minden tárgyunk-eszközünk beépített RFID azonosítót kap? Az alsónadrágunkat is felteszik erre az RFID NET struktúrára. Mert úgy kényelmes. Akkor csak a rejtett leolvasó hálózat sűrűségétől függ, mennyire követhetik nyomon az embereket. És ha itt a kötelező beültetett chip... Nos akkor minden, hangsúlyozom, minden lehetséges. Ehhez az intelligens útlevél és személyi igazolvány, az árumegjelölő címke csak egy-egy kísérleti lépés.

Vége a chipkártyáknak, itt a mágnescsíkos bankkártya?

Bizonyára sokakat meglep az a tény, hogy a mágnescsíkos bankkártya egy újfajta felhasználás eredményeképpen megmaradhat a jövőben, sőt visszaszoríthatja a chipet is, melynek drága az előállítási költsége. Az újfajta technológiát "magneprintnek" nevezték el.

Elképzelhető, hogy mégsem kerül sor a jelenlegi banki plasztikok chipkártyára váltására - állította egy tavasszal megjelent cikk az interneten. A Napi Online-ban napvilágot látott információ szerint minderre akkor van esély, ha valóban elterjed világszerte az a megoldás, amit Malajziában - a MasterCard által elfogadottan - már alkalmaznak. Az ott kitalált szisztéma lényege, hogy a mai plasztikokon található mágnescsík önmagában olyan, mint egy ujjlenyomat. Amennyiben a kibocsátók ezeket a jellemzőket tárolják és az elfogadáskor (autorizáció) ellenőrzik, akkor lehetetlenné válik a hamisítás.

Dr. Braun Csaba, a Raiffeisen Bank főosztályvezetője vállalta, hogy bővebben is tájékoztatja a Bankkártya NetInfo olvasóit ennek a cikknek a hátteréről.

Bankkártya NetInfo (BNI): Mindenekelőtt adódik a kérdés, hogy a számtalan publikációban napvilágot látott átállás a chipre (mely azóta is éppúgy fókuszban van) valóban visszafordulhat, vagy megtörhet? Eszeveszett mennyiségű pénzt öltek már bele a pénzügyi szektorból a chipes bankkártya átállásra, arról már nem is beszélve, hogy egyes országokban már nagyon komoly POS terminál-park és chipkártyatömeg alakult ki, és szinte egész iparág sorakozott fel a technológia mögé...

Dr. Braun Csaba: A kérdésben szereplő jelzővel (eszeveszett) abszolút egyetértek és azzal is, hogy egész iparág sorakozott fel a technológia mögé. A nagyon komoly terminálpark és chipkártyatömeg jelzőjével pedig nem igazán tudok azonosulni. Ha a forgalmat néznénk, akkor meglepő dolgokat tapasztalnánk. Visszakérdezek: a kérdésben nem szerepel az ATM park. Ez ugye nem véletlen?

BNI: Mennyiben jelent a Magneprint újdonságokat a kártyabirtokosok számára?

Dr. Braun Csaba: Az újságcikkek hatására sokan azt gondolják, hogy a chipes kártya mennyivel biztonságosabb. Én pedig azt mondom, hogy a hagyományos mágnescsíkos bankkártya is kellően biztonságos, különösen a kártyabirtokos számára, hiszen másolás esetén a kibocsátó állja a veszteséget.

Ugyanakkor látni kell, hogy Amerikát a chip hidegen hagyja, azt európai okoskodásnak tudja be. Ez pedig számunkra is azt jelenti, hogy azokon a kártyatermékeken, amelyeket a legjobb, legtöbbet utazó ügyfeleinknek ajánljuk, továbbra is rajta kell lennie a mágnescsíknak (enélkül pl. az USA-ban nem is lehetne használni). Vagyis a kockázat pont ott marad meg, ahol a legnagyobb összegek lehetnek érintettek.

A volt Europay (MasterCard Europe) előírja, hogy 2005. január 1-jétől minden Maestro kártyán chipnek kell lennie. Ebben két dolog érthetetlen: az egyik, hogy miért pont a legbiztonságosabb termékét, az online, PIN köteles debit kártyát jelölte ki (szerintem még senki nem látott másolt Maestro kártyát). És a másik dolog: az már teljesen mindegy, hogy mi a chip funkciója (azonosítás, elektronikus pénztárca, debit/credit, loyality stb.), csak legyen rajta chip. Ilyen erővel a MCE nyugodtan előírhatta volna, hogy minden egyes kibocsátott Maestro után X eurót utaljunk valamelyik chipszállítónak és bizonyítékként a számlát nyújtsuk be a MasterCard Europe-nak.

Ha már tényleg a biztonság a fő vezérelv, akkor a mágnescsík technológiában lévő kiaknázatlan lehetőségekkel kellene foglalkozni. Ilyen pl. a magneprint technológia.

BNI: Mennyiben különbözik ez a megoldás a chipkártyás biztonságtól (milyen elven működik)? Vagy a mágnescsíkban itt csak annyi a közös a jelenlegivel, hogy mindkettő mágnesezhető?

Dr. Braun Csaba: A magneprint technológia lényege, hogy a mágnescsík azon "belső" (az angol kifejezés jobb: "intrinsic") fizikai tulajdonságait használja fel, amelyek csak arra az egyetlen mágnescsíkra jellemzőek (innen van az ujjlenyomat/fingerprint asszociáció, illetve elnevezés).

BNI: Miért nem lehet klónozni ezt a megoldást? Hiszen a chip fő erénye éppen az, hogy képes megvédeni magát a másolástól, míg a mágnescsík szinte kínálja magát... Honnan tudja bárki megállapítani, hogy az adott "ujjlenyomat" nem az enyém?

Dr. Braun Csaba: A mágnescsíkra vitt (kódolt) információk valóban viszonylag könnyen másolhatók és egy másik kártyára átvihetők. Az egyedi információk viszont nem! Azokat sem módosítani, sem másolni, sem kicserélni nem lehet, azok együtt élnek a mágnescsíkkal.

Az autorizációkor ezeket az egyéni adatokat is ellenőrizni kell. Ez azt jelenti, hogy plusz 54 byte-nyi információt kell "utaztatni". (Ennyi információ már csak a nagysága miatt sem férne rá egy másik mágnescsíkra, hiszen mind a track1, mind a track2 kötelező mezői kitöltik a rendelkezésre álló helyet.)

A POS-ben (ATM-ben) elhelyezett Magneprint reader tehát nemcsak a track2 információit olvassa, hanem a magneprint információkat is. Ezeket az információkat is el kell küldeni autorizációkor ellenőrzésre.

Előnye továbbá a technológiának, hogy a magneprint információk nem csak a kibocsátáskor kerülhetnek be a központi adattörzsbe, ahol a tranzakciók engedélyezése folyik, hanem akkor is, amikor a kártya az első Magneprint reader-rel találkozik.

BNI: Készült-e bármilyen költségszámítás a módszerre, van-e bármilyen megvalósíthatósági tanulmány, egyáltalán, mennyire veszik ezt komolyan a MasterCardnál, vagy a Visa-nál?

Dr. Braun Csaba: Az első projekt Malajziában zajlott, a MasterCard Asia támogatásával. A teszt sikeresnek minősült, ezért nemzeti program lesz belőle. Délkelet-Ázsa többi országa most kezdi tesztelni. Emellett 2004. első vagy második negyedévében Észak-Amerikában is elindulnak az első pilot-ok, ezek az American Express-szel és a Discover Carddal.

A költségekről USA-beli adataim vannak:

- egy normál plasztik: 0.30 USD, egy EMV chip: 2+ USD

- megszemélyesítés: 0.01 USD vs. 0.1 - akár 3 USD

- host sw upgrade: 100.000 USD (Magneprint) vs. 1.000.000 USD (EMV)

Az USA-ban az összes kártyára jutó másolási veszteség (skimming fraud) 0.55 USD volt 2002-ben. Vagyis miről beszélünk?

BNI: Az biztos, hogy ez meglepő végkifejlete a mágnescsíknak, sőt, reinkarnációja. Bizonyára hamarosan újabb hírekkel szolgálhatunk majd erről a témáról. Addig is - köszönjük az interjút!

Forrás:
http://www.bankkartya.hu/jovokep.shtml

Kémchip figyel a fogkefén - vagy mi? - jelent meg a magyar IT-sajtóban

A Tesco áruházlánc globális bojkottjára szólítja fel a vásárlókat egy brit fogyasztóvédelmi csoport, mert a cég rádiófrekvenciás azonosítókkal látta el egyes termékeit. A magyar adatvédelmi biztos hivatala szerint minden rendben, a hazai Tesco pedig hallgat.

"Ne hagyja, hogy a Tesco kémkedjen ön után!", szólítja fel weboldalán a vásárlókat a Caspian, egy 1999 óta működő brit fogyasztóvédelmi szervezet. A Caspian, vagyis a "Consumers Against Supermarket Privacy Invasion And Numbering" (fogyasztók a szupermarketek magánszférát sértő magatartása és a számozás ellen) azért intézett felhívást a nemzetközi áruházlánc bojkottjára, mert a nagy-britanniai székhelyű cég tíz üzletében rádiófrekvenciás azonosítóval látta el egyes nagy értékű termékeit. Egyelőre nem tudni, hányan csatlakoztak a Caspian által bejegyzett http://www.spychips.com/boycotttesco/index.html -on található felhíváshoz.

A szervezet, amely öt éve küzd az úgynevezett RFID-címkék használata ellen, azt állítja: az árucikkek rádiófrekvenciás azonosítása sértheti a vásárlók személyiségi jogait, hiszen megtörténhet, hogy a hitelkártyával fizető vásárlókról az áruház nyilvántartást vezet, és számon tartja, mikor milyen terméket vásároltak. A Caspian által egyszerűen "kémchip"-nek nevezett, kisméretű RFID címkék az elektromágnesesség elvén működnek, és az adott árucikkre vonatkozó egyedi azonosítót tárolják elektronikus formában. Az azonosító egy megfelelő eszközzel akár távolról (legfeljebb 10-15 méteres távolságból) is leolvasható.

Bár a rádiófrekvenciás azonosítás hívei azt állítják, hogy az RFID-címkék egyszerűen a ma is használatos vonalkód modernizált változatai, a Caspian arra hívja föl a figyelmet, hogy az eszközök között három lényeges különbség is van. Az első, hogy a vonalkódok nem kötődnek adott árucikkekhez, csak egy-egy termékcsoporthoz, az RFID-chipek viszont teljesen egyedi azonosítót tárolnak, amelynek révén a megvásárolt termék összeköthető a vásárló személyével, ha a hitelkártyát vagy más, személyazonosításra alkalmas eszközt használ fizetéskor.

A másik különbség, hogy a rádiófrekvenciás címkék távolból és a vásárló tudta nélkül is leolvashatók, akár ruhán vagy táskán keresztül is - a Caspian szerint az RFID "röntgenszemhez hasonló hatalommal ruházza fel a kémkedő idegeneket, akik így azonosíthatják a személyt és az általa viselt vagy hordozott tárgyakat is". A szervezet harmadik aggálya, hogy elképzelhető: az elektromágnesesség elvén működő RFID-olvasók egészségkárosodást okozhatnak.

A harcos Caspian ötéves története során egyébként nem ez az első bojkottfelhívás: 2003 augusztusában a szervezet a Gillette bojkottjára szólította fel a vásárlókat, mert a cég nem volt hajlandó eltávolítani a boltokból kémkamerával és RFID-val felszerelt borotvapolcait. Akkor a Caspian még a boycottgillette.com domain nevet is bejegyeztette, és a kampányt egy borostás férfi arcképével, illetve az "Inkább szakállat növesztek" szlogennel indította útjára.

Nem kémkedik, de nem is nyilatkozik a magyar Tesco - írja az Index internetes hírportál.

Bár nem tudni, hogy a most meghirdetett Tesco-bojkott begyűrűzik-e Magyarországra, Gulyás Csaba, a magyarországi adatvédelmi biztos főtanácsadója szerint "a témának semmilyen adatvédelmi vetülete nincsen. Arról van szó, hogy ne lopják el a cuccot. Ezért nincs róla véleményünk."

A rádiófrekvenciás azonosítók Gulyás szerint "adatvédelmi szempontból csak az árut azonosítják. Nagyon messze van ez a dolog, és nincs adatvédelmi vonzata." Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha mégis személyes adatokkal kapcsolódik össze a kémchipeken tárolt információ, Gulyás elmondta: Magyarországon személyes azonosításra alkalmas adatokat csak akkor lehet kezelni, ha a törvény elrendeli, vagy ha az érintett hozzájárul. A főtanácsadó szerint "alaphelyzetben inkább az az aggályos, hogy egyáltalán vannak, akik gyűjtik ezeket az adatokat - ilyenek például a titkosszolgálatok. Csak gyűjtik, gyűjtik, aztán meg nem tudják, mihez kezdjenek velük." Gulyás az adatvédelem jövőjét tekintve meglehetősen pesszimista álláspontot képvisel: "Tudjuk, hogy vesztésre állunk - előbb-utóbb chip lesz még a fülünkben is."

Danks Emese, a magyarországi Tesco pr-igazgatója a nemzetközi bojkottfelhívás hírére azt mondta: Magyarországon az angliaihoz képest "teljesen külön operáció van; nálunk sok dolog van, ami ott nincs", és mivel a különböző országokban működő vállalatok nem szólnak bele egymás dolgába, nem várható, hogy a Tesco Global Áruházak Rt. hivatalosan állást foglal az ügyben. (Ez a cikk megjelenéséig nem is történt meg.)

A Tesco egyébként 1994 óta van jelen Magyarországon; az első hipermarket 1996-ban nyílt, azóta pedig összesen 42 üzlet épült Budapesten és vidéken. A világ harmadik legnagyobb kiskereskedője Európában és Ázsiában összesen 2300 áruházat üzemeltet. Írta mindezt a Caspian ("Consumers Against Supermarket Privacy Invasion And Numbering" (fogyasztók a szupermarketek magánszférát sértő magatartása és a számozás ellen) közleményeire hivatkozva egy országos lap 2005. jan. 31-én.

Figyelmeztetésünk nem alaptalan. Már 2003 év végén - amikor a webkamerák még csak elkezdtek széles körben terjedni - léteztek megfigyelési lehetőségek, igaz, még csak Amerikában.

A vírusletöltés is üzletté vált

Tudja-e Ön, hogy megsérti a szoftverjogot, ha licenc nélkül használ vírust? Már ide is elérkeztünk. Megindult az első szolgáltatás, amely adott és általunk kiszemelt ügyfél gépére térítés ellenében kémvírust telepít, ami nekünk jelent. Magát Lover Spy-nak, azaz Szerelmes Kémnek hívja az a cég, mely a túlságosan féltékeny emberek érzéseire alapozza üzletmenetét. Egy olyan szolgáltatást üzemeltet ugyanis, melynek igénybevételével az ember leellenőrizheti párjának hűségességét (többek között).

Az amerikai vállalkozás ˝terméke˝ első ránézésre semmiben sem különbözik más, hasonló szolgáltatásoktól. Egy elektronikus üdvözletet lehet valakinek küldeni, melyben arról értesítik az áldozatot, hogy valaki gondolt rá; a teljes üzenet elolvasásához, pedig meg kell nyitnia a cég webcímét. Eddig nincs is semmi kivetnivaló a dologban, ám amennyiben az áldozat ezt megteszi, a weboldal letölt egy trójai programot számítógépére, melyet kifejezetten kémkedés céljából hoztak létre.

Tessék kérem licencdíjat fizetni. Az ötfelhasználós licenc - azaz öt általunk kiválasztott gépre való letöltése - esetén 90 dollárba kerülő szoftver ezek után mindent képes ellenőrizni a felhasználó rendszerében: a leütött billentyűket, begépelt jelszavakat és e-maileket, a lefolytatott csevegéseket is rögzít(het)i; csakúgy, mint a célpont webkamerájának képét vagy screenshotot a képernyőjéről... Talán ha valakinek a gépét észreveszi, mert hát a neten minden kifigyelhető, aki nem fizetett, elküldi lakásunkra a szerzői jogi törvény alapján a rendőrséget?

Nem elképzelhetetlen. Minthogy az sem, hogy a gépkémek üzletébe az állam és a jogvesztő szervezetek mellett magáncégek is bekapcsolódnak. Minden gátlás nélkül. És lehet, hogy mögöttük állami cégek állnak, amelyek így tesztelik és tágítják az emberek tűréshatárait.

De térjünk vissza a fejezet elején említett idézethez, pontosabban annak folytatásához:

9. ... Ha valaki imádja a fenevadat és annak képét, és bélyegét felveszi vagy homlokára vagy kezére,

11. És az ő kínlódásuknak füstje felmegy örökkön örökké; és nem lesz nyugalmuk éjjel és nappal, a kik imádják a fenevadat és annak képét, és ha valaki az ő nevének bélyegét felveszi.
János Apostolnak Mennyei Jelenésekről való könyve, 14. rész, 9.11 vers Ford: Károli Gáspár

Apokalipszist! Most?!