Miközben a felsőoktatásnak a bolognai folyamat keretében folyó korszerűsítése a szaktudás átfogó megalapozását tűzi ki célul, a megvalósítás során inkább az oktatás erőteljes szakosodás, az ismeretek szétválasztása a tendencia. A bölcsészképzés terén szükségesek a leendő hivatáshoz olyan ismeretek és készségek is, amelyek a választható szakok tematikájába nem tartoznak bele, így a képzési struktúrából kimaradnak. Ezek sorába tartozik az informatika is.

Az ELTE Bölcsészettudományi Karán a diploma megszerzésének feltétele egy féléves számítástechnikai kurzus elvégzése, vagy ezzel egyenértékű vizsga letétele. A cél, hogy a hallgatók képesek legyenek írásos feladataikat számítógépen teljesíteni. Sok hallgató már nem elégszik meg a kötelező félév elvégzésével, szívesen jelentkeznek haladó kurzusokra (magas szintű szövegszerkesztés, kiadványszerkesztés, könyvkiadói ismeretek, számítógépes nyelvészet, hálózat és internet).

A bölcsészhallgatóknak a felsőoktatás átalakítására irányuló kormányzati szándéknak megfelelően - a számítógép biztonságos kezelésének készségén túl - 3 fő ismeretkört kellene készségszinten elsajátítaniuk:

magas igényű szöveg-előállítás

bemutatók készítése kivetítőre és internetre

tájékozódás és keresés az interneten és más adattárakban

Mindezek oktatása részben jelenleg is folyik, egyrészt azonban szűkös időkeretben, másrészt pedig kevés hallgató járja végig az összes lehetséges tanfolyamot. A szükséges képzés, építve a hallgatók középiskolából hozott - érezhetően növekvő, azonban nem speciálisan a bölcsésztudományokat figyelembe vevő - tudására, 60-90 gépteremben töltött órát igényel. Ezek az ismeretek a szakmai munka végzéséhez immár a bölcsészterületen is nélkülözhetetlenek, így az egyetemi képzést már csak velük lehet korszerűnek tekinteni.

Az egyes szakoknak a fentieken túli speciális informatikai igényeit a mesterszintnek kell kielégítenie. Ugyanakkor a részcélokra irányuló informatikai képzés már az alapszinten sem nélkülözhető. Például, mind a kutatóbölcsész-, mind a tanári pályára készülők számára fontos megtanulni a szöveges adattárak kezelését, a kiadványszerkesztést-könyvkiadást saját publikációk elkészítéséhez, a számítógépes lexikográfiai megoldásokat, a nyelvtechnológiát (a számítógép nyelvi célú alkalmazását). Ezek a tantárgyak egyúttal olyan általános ismereteket is nyújtanak, mint a lexikográfia, a helyesírás, fordítástechnika stb.

Az Informatikai Intézet felkészül egy bölcsészinformatikus szakirány kialakítására is, amely olyan szakembereket bocsát ki, akik képesek az alapszakjuk kutatási vagy oktatási feladatainak számítógépes támogatását megszervezni, irányítani. Ismereteket szereznek kutatási projektek irányításához, a megfelelő számítógépes kiszolgálórendszerek fenntartásához, és a projektek dokumentációjának elkészítésére, akár több nyelven is.

A konferencia az itt ismertetett célok megvitatására ül össze, és a helyben megfogalmazandó javaslatok mellett remélt eredménye lehet egy olyan tanácsadó testület kialakítása, amelyik korszerű informatikai eszközök felhasználásával (levelezőlista) a budapesti egyetem hatókörét messze túllépve folyamatos eszmecserét folytatna a bölcsészinformatikáról.

Konferencia az ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézetében
2005. március 3. 10-16.30
Budapest, VIII. Múzeum krt. 4. A épület

A témakörrel kapcsolatos bevezető gondolatok, illetve további anyagok folyamatosan megtalálhatók az intézet honlapján.