"Az 1,8 milliárd forintból megvalósítható központ működtetésével hazánk az európai kutatás élvonalába kerülhetne" - mondta a University of Toronto kémikus professzora, aki három éve oktat Szegeden.

A több száz számítógép összekapcsolásával létrehozandó központban olyan hatalmas számítási igényű problémák tanulmányozhatók, melyeket más módon nem lehet megoldani - tette hozzá.

A központ használható a genomikai kutatások, a fehérjék szerkezetének felderítése, gyógyszerhatóanyagok tervezése vagy személyre szabott gyógyszerek kialakítása során. Modellezhetőek vele a nanorészecskék kölcsönhatásai, a katalízis folyamatai, geológiai
vizsgálatok során alkalmazható például a kőolajvagyon megbecslésére. Sokkal pontosabb előrejelzéseket készíthetnek vele a meteorológusok, de ami talán ennél is fontosabb, becslések készíthetőek a klímaváltozás hatásairól - ismertette a lehetséges alkalmazási
területeket Visklocz Béla, az SZTE főiskolai tanára.

A központ azonban nemcsak a természettudományos kutatások lehetőségeit tágítaná ki, de társadalmi változások modellezésére is alkalmas lenne. Komoly számítási kapacitásokat igényel például egy nagy méretű népességváltozás hatásainak elemzése - tette hozzá.

"Érdemes lett volna a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt úgy vitatkozni, hogy a kezünkben van egy számítás arról, milyen hatással van a magyar gazdaságra tíz-húsz-harminc éves távlatban a lakosságszám félmilliós változása" - mondta.

A kutatók elképzelése szerint a részben uniós forrásokból megvalósuló központ a Magyarországgal szomszédos, valamint a Balkán további országainak összefogásával jöhetne létre.