A mostani döntés lehetővé teszi, hogy az 1,25 milliárd dolláros felvásárlási procedúra a tervek szerint, még az idei második negyedévben lezárulhasson. A két számítógépgyártó közötti megegyezés napvilágra kerülése után több törvényhozó is nemzetbiztonsági aggályokra, konkrétan kínai részről történő esetleges ipari kémkedés lehetőségére hivatkozva veszélyesnek ítélte az üzletet. Így került az ügy az amerikai pénzügy-, külügy-, védelmi és igazságügyi minisztérium, illetve a nemzetbiztonsági hivatal illetékeseit tömörítő, külföldi befektetéseket vizsgáló CFIUS elé. Azt nem hozták nyilvánosságra, hogy a hatóság milyen feltételeket támasztott a beleegyezésért cserébe, ám Stephen Ward az IBM PC-üzletágának jelenlegi vezetője, illetve a Lenovo leendő vezérigazgatója elmondta, hogy semmilyen korlátozást nem vezettek be a Lenovo termékek állami cégek számára történő eladása, vagy éppen a gyártási és fejlesztési kapacitás kiemelt kutatási területre történő elhelyezése tekintetében. Ward szerint egyébként semmiféle kompromisszumot nem kellett kötniük.

Az eladás után az IBM hozzájárul ahhoz, hogy a Lenovo 5 évig használhassa adott termékein a cég márkanevét, továbbá megtartja a kínai vállalatban birtokolt 19%-os részesedését is. A monopóliumellenes törvényeket betartató amerikai hatóságok, illetve a Lenovo részvényesei már korábban beleegyezésüket adták a felvásárláshoz, így a nemzetbiztonsági kockázatot vizsgáló kormányszerv pozitív döntése után már csak belső, technikai teendők vannak hátra az adásvétel lezárultáig.