A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény módosításának általános vitájának kezdetén a miniszter kiemelte: az eredeti, 1992-es törvény, amely "úttörőként" egyszerre, összefüggéseiben szabályozta e két szabadságjogot, megalkotásakor "Európa egyik legmagasabb színvonalú törvénye" volt.

A módosítás értelmében a közigazgatási döntés-előkészítő és belső használatú iratok - elemzések, tervezetek, javaslatok, vélemények, felkészítők, a szerv belső működésére vonatkozó felmérések, ellenőrzési jelentések, más munkaanyagok – nyilvánossága csak döntés megalapozására szolgáló adatok esetében lenne korlátozható.

(A közigazgatási belső iratok ügyében az Alkotmánybíróság 2004 áprilisában úgy határozott: a törvényhozásnak biztosítania kell, hogy a nyilvánosság korlátozása csak az elkerülhetetlenül szükséges esetekben érvényesüljön, valamint hogy független bíróság érdemben felülvizsgálhassa, valóban szükséges-e a nyilvánosság korlátozása a döntés előkészítéséhez.)

A javaslat a döntés megalapozását szolgáló adatok védelmét a hatályos húsz évről tíz évre, illetve egyes esetekben még kevesebbre csökkentené, alsó időkorlát nélkül. Ez megfelelne a kormány azon szándékának is, hogy megteremtse a jogszabályok társadalmi véleményezésének lehetőségét; egyes jogszabály-tervezetek a keletkezésük után azonnal megismerhetőek lehetnek - mondta a miniszter.

Újdonság lenne az is, hogy a döntések meghozatala után az azokat előkészítő iratok nyilvánosságát nem lehetne automatikusan korlátozni; a közigazgatási szervnek bizonyítania kellene, hogy az adott adat megismerése veszélyeztetné működésének törvényes rendjét.

A javaslat az internet elterjedése miatt azt is tartalmazza, hogy bárki elektronikusan is igényt nyújthasson be közérdekű adatok megismerésére, és ezt az igényét csak az adatvédelmi törvényben meghatározott esetekben lehessen elutasítani.

"Annak kifejezése érdekében, hogy a közérdekű adatok megismeréséhez joga van mindenkinek, a közérdekű adathoz hozzáférni kívánó személyt a törvényjavaslat az eddig használt +kérelmező+ kifejezés helyett +igénylőnek+ nevezi" - mondta Petrétei József.

Az indítvány emellett ki kívánja zárni, hogy a közérdekű adatokhoz való internetes hozzáférés során az adatot szolgáltató honlap üzemeltetője regisztrációt követeljen meg.

"Ha bárkinek van joga a közérdekű adatok megismerésére, akkor semmi sem indokolhatja" ilyen esetben a személyazonosság megadásának megkövetelését - mondta a miniszter.

A javaslat pontosítja a közérdekű adat és a közérdekből nyilvános adat fogalmának meghatározását, kibővíti a személyes adatok külföldre továbbításának szabályait, valamint egyértelműsíti az adatvédelmi biztos hatáskörét, illetve az ügydöntő hatáskörére vonatkozó eljárási szabályokat is.

Petrétei József megköszönte Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos és munkatársai segítségét a javaslat kidolgozásában. "Mindez számomra is garancia volt arra nézve, hogy a két információs szabadságjog érvényesülését a jelenleginél is jobban elősegítő törvény születhet meg" - mondta.

Hangsúlyozta: a kormány minden olyan módosító javaslatot támogatni fog, amellyel korszerűbb, egyértelműbb és változatlanul magas színvonalú törvény születhet.