Az elnök főbb megállapításai: a hazai informatikai és kommunikációs technológiai (IKT) szektorban a lehetségesnél alacsonyabbak a növekedési kilátások amelynek a gazdaság szerkezeti problémái, a méretgazdaságossági gondok, a szektor adózási rendbe tételének a hiánya, az elégtelenül alacsony IKT célú költés és a szoftver-export változatlan támogatási hiánya jellemez. A szektor 2004-ben stagnált, illetve 2003-ról 2004-re a magyar IT piac növekedése a felére esett vissza (IKT szektor 7-8=-os, az IT piac 5,7%-os növekedést ért el, az infláció 7% volt). Mindössze néhány kivételes eredmény volt említhető 2004-ben. Az IVSZ vezetése többek között arra törekszik, hogy a jövőben a Nemzeti Fejlesztési Terv 2-be az IKT prioritásként kerüljön be, az IKT szektor elérje az EU benchmarkot, ki legyen használva a vállalkozások exportképességi potenciálja, adókedvezmények érvényesüljenek az IKT és k+f területén.

„Közös akcióterv kidolgozására van szükség, hogy az informatikai szektornak jól kommunikálható üzenetei legyenek; hogy a kormányzaton belüli informatikai ágazat képviselete ne elégtelen legyen¸ hogy be legyen mutatva az a hatékonyság, amivel az informatika az ország fejlesztéséhez hozzájárul; hogy elérjük a közös kormányzati-szakmai fellépést”- mondta Kovács Zoltán, aki az IVSZ részéről a jövőben az eddiginél sokkal erősebb lobbi tevékenységet is ígért.

Az alelnökök közül Csáki Zoltán (C.Enter) a budapesti kis- és középvállalkozásokat, Laufer Tamás (Albacomp) a nagyvállalatokat, Vinnai János (Szinva Net) a nem budapesti kis-és középvállalkozásokat, Vityi Péter (Microsoft) pedig a multinacionális cégeket képviseli a szövetségben.