Napjaink hazai népegészségügyi helyzete és az egészségügyi szolgáltatások színvonala az EU-n belül és a világpiacon is egyértelműen versenyhátrányt fokozó területté vált. A költségvetési források elégtelen és ellenőrizhetetlen, néha pedig egyenesen pazarló felhasználása hatalmas forráshiányt jelent az ágazatban. A nemzetgazdasági szinten is jelentős források felhasználási módja nem éri el célját, nemcsak az ellátás színvonala, a lakosság egészségügyi állapota romlik. Minderről azonban gyakran csak egymásnak ellentmondó információk nyerhetők az inhomogén ágazati informatikai rendszerekből vagy, egyáltalán nem állnak rendelkezésre adatok.

Az egészségügy 2004-es összkiadása az Országos Egészségügyi Pénztár statisztikája szerint 1068 milliárd forint volt, ebből a TB-kasszát terhelő kiadások több, mint 70%-ot tettek ki. Nemcsak a népegészségügyi statisztikáink rosszak (amelyet torzíthatnak a hazai, ellátás-finanszírozás mesterséges teljesítményfokozó anomáliák), de hazánk a várható élettartam tekintetében is,a sereghajtók közé csúszott. Magyarországon a születéskor várható átlagos élettartam 70 év körül van, míg ez EU-s átlag közel 80 év (derül ki a Központi Statisztikai Hivatal elemzéséből).

Az ágazati problémák megoldására a következő évektől jelentős EU-s források nyílnak meg, az ehhez szükséges feltételrendszer (pl. önerő, szakértő pályázatok, ill. elszámolást támogató rendszerek) azonban nem tűnik biztosíthatónak pusztán a költségvetési források bővítésével. Ahhoz azonban, hogy például az ágazati forrás-bevonás egyéb módjait (magántőke, pénzintézeti finanszírozás, több biztosítós modell, outsource-ing, stb.) majd egyáltalán megfontolhassuk; valós adatokra, információkra, azaz átlátható ágazati információ-gazdálkodásra van szükség. Ennek mentén a korszerűbb, hatékonyabb és igazságosabb egészségügyi ellátó rendszer kialakítása, az ország gazdasági versenyképességét jobban szolgáló népegészségügyi helyzet megteremtésének előfeltétele. Az információk begyűjtése, rendszerezése és kiértékelése, ezáltal a belső tartalékok feltárása, a folyamatok racionalizálása, a pazarlás csökkentése, a döntéseket támogató tudásbázisok megteremtése elképzelhetetlen az ágazat átfogó informatizálása nélkül.

Korszerű, magas színvonalú, minőségbiztosított és ezáltal költséghatékony egészségügyet csak komoly infokommunikációs technológiák, rendszer-szintű használatával lehet létrehozni és működtetni. Az IVSZ ezen nemzetgazdasági törekvések szakmai támogatására, jelenleg 20 tagvállalatának közreműködésével létrehozta az e-Egészség munkacsoportját, amely a kormányzat és a teljes egészségügyi szektor partnereként kívánja elősegíteni a fejlesztések mielőbbi megvalósulást.

„A munkacsoport tagjai jól ismerik a magyar egészségügy helyzetét, s be kívánják mutatni, hogy az általuk javasolt korszerű informatikai megoldások miként tudják elősegíteni a hazai egészségügy fejlődését, struktúrájának átalakítását. Munkacsoportunk nyilvánosságra hozza véleményét minden olyan törvényalkotási, szabályozási és módszertani kérdésben, amelyek érintik az egészségügy infokommunikációs területét.” mondta Lukács Lajos az e-Egészség munkacsoport megválasztott vezetője, a DSS Consulting ügyvezető igazgatója.

A munkacsoport tervei szerint összegyűjti és feldolgozza mindazon információkat, amelyek segítik az IVSZ tagjait a projektekre való felkészülésben, valamint képviseli az infokommunikációs szektor érdekeit a kormányzat és a nemzetközi partnerek irányában. Az E-egészség munkacsoport nyitott és örömmel veszi további – az ágazatban munkálkodó - IVSZ tagvállalat bekapcsolódását. Jelenlegi tagjai: 4D Soft, Avaya, Bosch, Bull, Cisco Systems, Computer Partners, Dss Consulting, Euroone, Freesoft, HP, Humansoft, L&L Bt., Meditcom, Microsoft Hungary, MTA SZTAKI, Oracle, Pannon GSM, Quadra Byte Bt., Siemens, Synergon.