A most harmadik alkalommal, idén Egerben mintegy 400 résztvevővel, a felhasználók és szakmai résztvevők számára megrendezett IT 2005 konferencián és kiállításon elhangzottak alapján az írországi és a dél-koreai tapasztalatok szerint a termelékenység és a versenyképesség növelése akkor a legsikeresebb, ha az adott ország minden területen meghatározó módon használja az infokommunikációs technológiát.

Ugyanakkor a kutatások alapján igaz az is, hogy a versenyképesség és a termelékenység növelése nem elsősorban az informatikai cégek innovációján múlik, hanem azokon a vállalatokon, amelyek hatékonyan használják ezt a technológiát. Az IT 2005 Konferencián és Kiállításon Egerben az első napon megfogalmazódott az is, hogy az államnak éppen ezért nem az ICT szektor szereplőit kell közvetlen vagy közvetett módon támogatnia, hanem sokkal inkább az infokommunikációs eszközök felhasználóit kell előnyökben részesítenie.

Gáspár Pál, az ICEG Európai Központjának igazgatója előadásában leszögezte: az ICT szektor elsősorban áttételesen, a termelékenység, illetve a meglévő eszközök hatékonyságának növelésével, valamint a szervezeti működés javításával hat a versenyképességre. Különösen azokban az országokban, ahol liberalizálták a szolgáltatásokat. Ez ugyanis, összekapcsolódva az ICT-szektorral, minden területen jótékonyan hat a versenyképességre.

Az állami szerepvállalás és Magyarország versenyképességének növelése kapcsán Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter bevezető előadásában elmondta: ehhez egyebek mellett olcsóbb internetes tarifák, mindenki számára elérhető korszerű hálózat, versenyképes, digitális tudás és a jelenleginél hatékonyabb fogyasztóvédelem kell. A miniszter a feladatokról elmondta, a cél az, hogy két év múlva minden második magyar állampolgár internet-használó legyen, a Közháló elérjen minden települést, megvalósuljon az elektronikus ügyintézés, és még az idén elinduljon a harmadik generációs mobilszolgáltatás. Kovács Kálmán ugyanakkor úgy vélte, hogy a széles sávú internet terjedésében akkor várható áttörés, ha a szolgáltatás havi hozzáférési díja 5-6 ezer forint körül lesz. Felmérésekre hivatkozva közölte azt is, hogy ha a széles sávú tarifa olcsóbb lenne, a keskeny sávú felhasználók mintegy 50 százaléka váltana gyorsabb internet elérésre.

A konferencia első napjának délutánján „Az állam szerepe a vállalkozások informatikai fejlesztésében” vitafórumon elhangzott, hogy az Európai Unió szabályozása szerint tilos olyan állami támogatást adni a cégeknek, ami torzítja a versenyt. Az uniós szabályok általában korlátozzák a vállalatoknak nyújtandó állami szubvenciót, s csak olyan esetekben tesznek kivételt, amikor a támogatás bizonyítottan szolgálja a versenysemlegességet. Ehhez hasonlóan, néhány kivételtől eltekintve tilos a szektorális támogatás nyújtása is.

A vita során Csizmadia Attila, a Pénzügyminisztérium képviselője elmondta, hogy az idén az állam 80 milliárd forintot fordít pályázatokra és infrastrukturális fejlesztésekre. Közölte azt is, hogy az állam ezen túlmenően adókedvezményekkel támogatja az informatikát. Így például a tárca azt tervezi, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenységre fordított bér 10 százalékát a jelenlegi szabályozással szemben nem négy év alatt lehet leírni, hanem minden évben lehetőség lesz ekkora arányú kedvezmény igénybe vételére. A PM tervezi azt is, hogy jövőre a kis értékű tárgyi eszközök azonnal leírható értékhatárát a mostani 50 ezer forintról a duplájára növeli.

A vitában Jambrik Mihály, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium közigazgatási államtitkára elmondta, hogy az állam jelenleg egyebek mellett a vállalati informatikai rendszerek, az elektronikus piacterek, valamint a széles sávú elérés fejlesztését támogatja, illetve segítséget nyújt a versenyképességet szolgáló digitális tartalmak előállításához is. Ezen túlmenően az állam támogatja az elektronikus közigazgatás fejlesztését is, ezen belül az önkormányzati rendszerek kialakítását és az adatvagyon közkinccsé tételét. Az önkormányzati rendszerek esetében 5 év alatt mintegy 35 milliárd forint támogatást fizet ki az állam közbeszerzési eljárás keretében.