A shareware programok esetében - amennyiben bizonyítható, hogy a fejlesztők szándékosan illesztettek hibát okozó részleteket a szoftverbe - kártérítési eljárás kezdeményezhető, a licencengedélyek kérdésében pedig a programok fejlesztőivel kell egyedi megállapodást kötni.

A konferencia apropója az új szerzői jogi törvény értelmezése és a 2000. év problémájának megoldása volt, az egész napos rendezvényen a BSA képviselői mellett a Microsoft, a Novell és az AutoDesk szakértői tartottak előadásokat.

A BSA Magyarország elnöke az új szerzői jogi törvény alkalmazásáról tartott előadásában elmondta, hogy a szeptember 1-jével életbe lépett törvényben többek között az Európai Közösség irányelveinek megfelelő módosításokat hajtották végre, a számítógépes programok, adatbázisok védelmével a 113-as paragrafus foglalkozik kiemelten. Az új szerzői jogi törvény a magyar és az amerikai kormány között korábban megkötött, a szellemi termékek védelméről szóló megállapodást is beépítette mind szellemisége, mind pedig paragrafusai és rendelkezései közé; ennek értelmében a számítógépes programok a jövőben ugyanolyan szerzői jogi védelmet élveznek, mint az irodalmi termékek.

A programok és adatbázisok védelmével azért szükséges kiemelten foglalkozni - hangsúlyozta az előadó -, mert a szoftverfejlesztés és -másolás fejlődésével, valamint az internet rohamos terjedésével új duplikálási és terjesztési lehetőségek kínálkoztak, az internet révén átjárhatóvá vált országhatárok pedig még inkább szükségszerűvé tették az azonnali szabályozást.

Ezek után érdekes volt az előadás azon része, amelyben dr. Pálos kifejtette, hogy a "szoftver" kifejezés tartalma egyelőre nincs pontosan definiálva - az Egyesült Államokban egyszerűen oldották meg a kérdést, és az általános "copy right" jogok az irányadóak -, az Európai Unióban azonban egyelőre nincs tételesen meghatározva, hogy mi is pontosan a számítógépes program, szoftver. Ezért az új szerzői jogi törvény "szerzői jogok" címen az alkotást (ennek tekintendő a számítógépen futtatható program is) védi, de kiterjed az úgynevezett szomszédos jogokra is, ami ez esetben az alkotások alkalmazásának védelmét jelenti. Rendelkezik továbbá a "származásos művek" (például az eredeti mű felhasználásával készülő új programok), valamint a gyűjteményes művek (például adattárak) kérdésében is.

A törvény fontos részlete, hogy kit, kiket illet a kifejlesztett programok szerzői joga. A jogszabály szerint, ha szerződéses munkaidőben hozzák létre a szoftvert, abban az esetben a szerzői jog a létrehozó személyé vagy csoporté, de ebben az esetben nem illeti meg külön díjazás az alkotókat - a törvény azonban nem is tiltja a díjazást, tehát a felek eltérhetnek ettől. Amennyiben külső megbízás alapján készít valaki programot, akkor a szerzői jogok egyértelműen a fejlesztőt illetik.

Az új szerzői jogi törvény rendelkezik a felhasználással kapcsolatos jogokról, meghatározza a számítógépes programok többszörözésének (másolás, nyomtatás, sugárzás), terjesztésének és átdolgozásának szabályait is.

Igen fontos terület a névhasználat kérdése: alaphelyzet, hogy a számítógépes programok szerzőjének nevét (vagy csoportmunkában a neveket) fel kell tüntetni, de abban az esetben, ha a megrendelő (aki ez esetben a munkaadó is lehet) megváltoztatja a programot, a fejlesztő kérheti, hogy nevét ne tüntessék fel a szerzők között. A számítógépes programok készítőinek szerzői jogi védelme (ugyanúgy, mint az irodalmi alkotásoknál) a fejlesztő halálát követő év január elsejétől számított hetven évig érvényes.

Két alapvetően új rendelkezés is szerepel az új törvényben. A másolás elleni védelem tárgykörében a "programzár" (például hardverkulcs, szoftveres védelem) feltörését büntetni rendeli a törvény, a paragrafusok szerint azonban a szerzői jogokat nemcsak az "álkulcsok" elkészítői sértik meg, hanem az álkulcsot használó személy(ek) is, tehát a feltört programok alkalmazása eljárást vonhat maga után.

A másik (az előzőhöz részben kapcsolódó) újdonság a jogkezelési adatok védelmével foglalkozik: eszerint a gyártó adatait kötelező feltüntetni a programok adathordozóin (floppy, CD-ROM, DVD), és ezen adatok meghamisítása szintén jogellenes.

A konferencia következő előadásában dr. Novák Tamás "A szerzői jogok megsértésének következményei a különböző jogágak tükrében" címmel tartott összefoglalójában a szerződések kiemelt fontosságáról és az esetleges jogviták megelőzésének módjairól szólt. Hangsúlyozta, hogy a jogállamokban általánosságban elfogadott szerződéses kapcsolatok a jövőben a számítógépes programok használatánál a magyarországi joggyakorlatban is az eddiginél fontosabb szerepet kapnak, ezért a felhasználóknak minden vitás kérdésről érdemes dokumentumban is rögzített megállapodást kötni. Ezt követően "A szerzői jogok megsértése a számítástechnikai eszközök kereskedelmében" címmel dr. Ormós Zoltán tartott előadást, amelyben többek között kitért a hardverkereskedők által forgalmazott OEM-szoftverek árusításának szabályaira, és szólt a felhasználók felelősségéről is.

A konferencia délutáni programjában Izsó Gábor számolt be a Microsoft 2000. évvel kapcsolatos stratégiájáról, majd Jekler Rudolf a Novell Magyarország képviseletében tartott előadást "A 2000. év és a legalizáció" kérdéskörében.