Elsősorban a közepes- és nagyvállalatok gondja, hogy információs rendszereik (alkalmazás szigeteik) között a kommunikáció nehézkes, gyakran kézi beavatkozással történik. Szakszerűtlen megfogalmazásban az egyes alkalmazások nem, vagy csak korlátozottan „beszélnek egymással”, ezért az üzleti folyamatok végrehatása sok esetben lassú, költséges, gyakori a hibás működés és a vállalat piaci alkalmazkodóképessége – azaz az üzleti folyamataik gyors és hatékony módosíthatósága – alacsony szintű. Annak a célnak az elérése, hogy az alkalmazások úgy legyenek képesek az együttműködésre, mintha egy rendszer szolgálná ki őket, komoly és speciális szoftverfejlesztési tevékenységet igényel. Ez a folyamat az alkalmazásintegráció.

Az alkalmazásintegráció évek óta a nagy informatikai felhasználók (bankok, biztosítók, nagyvállalatok, telekommunikációs cégek) egyik legfontosabb fejlesztési területe – mondta el az esemény után Kovács András. Alkalmazásintegráció nélkül nem oldható meg a különböző értékesítési csatornák – fiók, telefonos ügyfélszolgálat, Internet, mobil – egységes, gyors, a vevői elvárásokat kielégítő kiszolgálása. A vállalaton belüli rendszerek megfelelő integrációja nélkül nem valósítható meg más cégekkel és intézményekkel való, emberi beavatkozós nélküli hatékony együttműködés sem.

Napjainkban az üzleti és üzemeltetési hatékonyság javítása a kevésbé „informatikafüggő” nagy- és középvállalatoknál is előtérbe állítja az alkalmazásszigetek felszámolását. Minden cégméretre és bármilyen összetett problémára található megfelelő eszköz és megoldás, de a vállalati integrációt csak alapos tervezés, stratégia készítése után erős felsővezetői támogatás mellett, kisebb lépésekben végrehajtva lehet csak sikeresen megoldani. Az integrációs stratégiában komplex módon kell kezelni az alkalmazások konszolidációját is – elavult alkalmazások megszüntetése, a helyükre mások vásárlása vagy fejlesztése, alkalmazások funkcióinak összevonása stb.

A kisebb vállalkozások számára a legcélszerűbb az elterjedt technológiák valamelyikével (Java, .NET) bővíthető integrált vállalatirányítási termék használata és azok esetleges kiegészítése.

A folyamatok (alkalmazások) integrációja mellett meg kell oldani az üzleti adatok és a nem adatbázisban tárolt adatok (dokumentumok, weblapok, papír alapú dokumentumok digitalizált képei, hang, kép) integrációját is. Előbbi az üzleti intelligencia, utóbbi a dokumentum és tudáskezelés területe. Az üzleti folyamatokban sokszor kell felhasználnunk információt ezekből. Ugyancsak megoldandó a különböző rendszerek eltérő felhasználói felületeinek az egységesítése is.

Ezek a feladatok gyakran nagyon összetettek, speciális tudást igényelnek. Egy hagyományosan képzett programozó csapatnak bele is törne a bicskája. Erre valók az integrációra szakosodott cégek. Az integrátor cég – alapos felmérés után – segít az integrációs tervek és stratégia elkészítésében, a megfelelő integrációs eszközök kiválasztásában és összehangolásában.

Az informatikai alkalmazások világa egyébként a teljesen egységes vállalati platformok felé halad, ami szintén egyfajta integráció, az eddig különböző technológiájú és üzemeltethetőségű infrastruktúra elemek – portál, alkalmazás szerver, integrációs eszközök – egységesítése, összevonása. Ez jó az integrátornak, mert ezeket az eszközöket már nem kell összekapcsolni, és jó az üzemeltetőnek, mert egyszerűbb és olcsóbb a működtetésük.

Úgy gondolom – zárta szavait Kovács András –, hogy 10 éven belül a nagyvállalatok csaknem 100 százalékánál megvalósul a szisztematikus integráció, valamint a korszerű vállalati platformok bevezetése, és így az integrátori piac még hosszú évekig az egyik legdinamikusabban növekvő IT ágazat lesz.