A találkozót szervező intézmények szerint meg kell történnie a közpénzekből és piaci kutatásokból származó adatbázisok összehangolásának és megosztásának, valamint széles nyilvánosságot kell kapniuk az információs társadalmi adatoknak. Az NHIT és az Inforum közösen kezdeményezi egy információs társadalmi évkönyv megjelentetését és weboldal felállítását, ahol az adatgazdák, kutatók és az információs társadalmi szereplők osztják meg kutatásaikat és véleményüket az információs társadalom hazai helyzetéről.
Az informatikai szakma folyamatosan szembesül azzal a problémával, hogy a különféle kutatóintézetek, statisztikai jelentések által publikált mérőszámok számos esetben, egymástól jelentősen eltérő, egymással ellentétes, ellentmondó eredményeket mutattak. Ezt kiküszöbölendő tavaly az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) ajánlást dolgozott ki „Az ICT szektor fejlődését mérő mutatók méréséhez” címmel.
Az NHIT és az Inforum ezt a kezdeményezést viszi tovább, amikor előrelépést sürget e kérdésben. Mindenkinek nemcsak joga, hanem kötelessége a tisztánlátás: hol tart Magyarország az információs társadalom építésében? E kérdésre az első választ a kutatók adhatják meg. A társadalom és az informatika nem csak egyértelműbb és pontosabb válaszokat vár, hanem hiteleset.
A munkamegbeszélés résztvevőit köszöntő szervezők és az IHM államtitkára megfogalmazták a válaszra váró kérdéseket. Dombi Gábor (INFORUM) az információs társadalom polgárainak és vállalkozások hiteles információ-igényeit emelte ki; Detrekői Ákos (NHIT) az adatok divergenciájára mutatott rá és a konvergencia szükségességét hangsúlyozta; Csepeli György (IHM) pedig az információszabadság jegyében mutatott rá, hogy az egybegyűjtött adatoknak széleskörű nyilvánosságot tudna biztosítani az IHM portálja.
Az Inforum kérdésére Fábián Zoltán (TÁRKI) előadása válaszolt, amelyben összefoglalta az információs társadalmat mérő statisztikai mutatók fejlődéstörténetét. A vitában nagy hangsúlyt kapott is, hogy valójában mik az információs társadalom indikátorai? Vajon az információs társadalomban él-e egy mai magyar állampolgár attól, hogy internetet használ otthon is, vagy hogy bankkártyával fizet a szupermarketben és költését mobiltelefonján a bank SMS-sel nyugtázza, esetleg majd csak akkor lesz ez információs társadalom polgára, ha majd az adóbevallásán kívül adószámát, vállalkozói igazolványát is interneten keresztül intézheti.
A vitában részt vevő kutatók, adatgazdák, társadalmi és politikai intézmények képviselői (KSH, NHIT, BMGE, MTA, ITOK, Gartner, GKIeNET, IVSZ, IHM) egyetértettek abban, hogy a mérések módszertanával ma kevésbé kell foglalkozni, mint azzal, hogy a ezek az indikátorok és a mért adatok miképp változtatják meg jövőbeli cselekedetek irányát, miként hasznosulnak a stratégiai célokban, cselekvési programokban, intézkedésekben. Konszenzus alakult ki abban is, hogy a hasznosulás előfeltétele az információk egybegyűjtése, s az, hogy az adatok ne egymással perlekedjenek, hanem egymást korrigálva álljanak össze egy egységes adatbázissá. Megrendezett szakmai vita beteljesítette a rendezők szándékát: az adatgazdák – fenntartva természetesen bizonyos üzleti szempontokat (például azt, hogy nem egy esetben nem is a kutató, hanem a megrendelő rendelkezik az információ felhasználói jogaival) –, kifejezték szándékukat a további egyeztetésekre, az információs társadalom fejlettségét mérő adatok összhangba hozatalára illetve a széles körű hozzáférhetőség megteremtésére. A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (INFORUM) vezetői a vitát zárva ígéretet tettek arra, hogy ezt a folyamatot továbbra is katalizálni szándékoznak, és a mostani gondolatok leülepedése után virtuálisan és hasonló munkaértekezletek formájában is alkalmat adnak arra, hogy az információs társadalom statisztikai mutatóival kapcsolatos kérdésekre pontos és hiteles válaszok szülessenek.