A SZAK Kiadótól két újabb könyvet kaptunk átolvasásra. Az egyik a Microsoft Presstől származó fordítás, a másik, a műben található sok hasznos információ tanulsága szerint, nagy tapasztalatokkal rendelkező magyar szerző műve. Mindkettő főként rendszergazdáknak és üzemeltetőknek szól.

A rendszergazda kézikönyve

William R. Stanek: "Microsoft Windows Parancssor" című könyve olyan témát tárgyal, amit sokáig csak a világháló bugyraiból lehetett a részletekre kíváncsi szakembereknek kiguberálnia, ha gyorsan és hatékonyan akartak dolgozni. Stanek könyve föllebbenti a fátylat sok, eddig titokban maradt részletről, ami a Windows NT technológia parancssori interfészével elvégezhető.

A félezer oldalas könyv egészen a Windows XP és a Windows Server 2003-ig terjedően foglalja össze a parancssori lehetőségeket, gyorsreferencia formátumban.

A parancssori parancsokkal sok feladatot igen gyorsan meg lehet oldani. Ez részben megkönnyíti a munkát, részben gyors beavatkozásokra ad módot. A parancsokkal készíthető állapotlistákból a rendszergazda vagy az üzemeltető alaposan kielemezheti a rendszer állapotát, és meghatározhatja a probléma-elhárítás módját. Mind a helyi gépen, mind a hálózat más pontján elhelyezkedő gépeken is el tudja érni ugyanezeket a funkciókat.

A könyv tárgyalja: * a parancssori programok alapelveit; * a több paranccsal megoldható parancssori szekvenciák összeállításának a módját; * a rendszerteljesítmény figyelésére szolgáló eszközök használatát és a paraméterek hangolását; * a grafikus interfészen el nem végezhető speciális funkciók (tipikusan - lemezműveletek) alkalmazási módját; * az Active Directory felhasználók, csoportok és más objektumok tulajdonságainak a lekérdezését és beállítását parancssorból; * hálózati objektumok (gépek, nyomtatók) beállítását, kezelését; * a TCP/IP hálózati szolgáltatások beállítását és hibaelhárítását stb.

A parancssori interfészhez tartozik egy Resource Kit eszközkészlet is. Ezek használatát ugyancsak tárgyalja a könyv.

"Középnagy" könyv a Registry-ről

Nagy Gábor: "Útmutató a Windows REGISTRY használatához" című könyve a Microsoft Windows rendszerek kritikus pontjáról, a rendszer lelkéről, a Registry adatbázisról szól.

A korai Windows változatokban a rendszerállapotokat a SYS.INI és a WIN.INI állományok tartalmazták. Az egyes programok beállításait pedig a *.INI típusú állományok. Ezt tartott a v3.11-es ablakos rendszerekig. '995-ben, a Windows 95 megjelenési évében, a Microsoft konszolidálni akarta ezt a szerteágazó információ halmazt. Megoldásként ezeket az információkat egyetlen állományba, a Registry adatbázisba csomagolta, kombinálva az objektum szemlélettel.

Ezzel együtt, ma már ismét nem egyetlen állományban található az összes, a rendszer üzemeltetéséhez szükséges információ, de mégis, a Registry teszi lehetővé a rendszerben kezelt objektumok logikailag egységes kezelését.

Az ördög azonban mindig a részletekben van. És a részletek, mint az előzőekből kitűnik, a különböző rendszerváltozók függvényében is eltérőek. Nagy szükség van tehát olyan referencia jellegű kézikönyvre, ami az egyes változatokra lebontva is tárgyalja a rendszeradatbázisok funkcionalitását és beállítási lehetőségeit.

A teljes leírás hatalmas enciklopédiát igényelne. Nagy Gábor könyve megpróbált - sikerrel - kompromisszumot kötni a kézikönyv méret, tehát, a használhatóság, valamint az alaposság között.

A Registry szerkezetének és funkcionalitásának az ismerete mind az üzemeltetőknek, mind a programozóknak fontos. Az egyedi felhasználónak is fontos, milyen állományok és mappák függnek össze a Registry működésével. Ezek ismeretével könnyebben veheti észre a rosszindulatú fertőzések megjelenését a rendszerében. A kevésbé ismert kulcsok paraméterezésével optimalizálható a rendszer működése az adott hardver-szoftver és hálózati konfigurációban. Növelhető a rendszer biztonságos működése is.

A cikkíró máris sokat tanult a két könyvből, hasznosítva az új tudást a saját kis otthoni irodai (SOHO) lokális hálózatában.