Kínában jelenleg mintegy egymillió olyan nyárfa található, melyek biomérnöki beavatkozásnak köszönetően képesek elpusztítani a rajtuk élősködő rovarokat. A védekező mechanizmus a mesterségesen a génkészletükbe ültetett Bacillus thuringiensis nevű méreganyagon alapszik. Az amerikai The Christian Science Monitor tudományos lap értesülése szerint az ország kutatólaborjaiban további növények – például a vörösfenyő és a diófa – transzgenikus változata is fejlesztés alatt áll.

Szakértők szerint Kína a világon az elsőként próbálkozik a transzgenikus erdőgazdálkodás kereskedelmi célú alkalmazásával. Az Egyesült Államokban a hasonló kísérletek a szigorú szabályozás és a géntechnológiát övező társadalmi viták miatt egyelőre nem rendelkeznek komoly pozíciókkal. A gazdasági következmények mellett az országban aggodalmak születtek annak kapcsán is, hogy egy potenciálisan veszélyes technológia egy „tekintélyelvű kormány” kezébe kerül kevesebb irányítás mellett, mint a nyugati országokban.

A fák genetikai módosítása mellett felhozott egyik érv az, hogy a gyorsabb növekedésre képes fafajták gyorsabban kinyerhető és olcsóbb alapanyagot eredményeznek, és nem kell miattuk természetes erdőket kiirtani. Hasonlóképpen létre lehet hozni több biomasszát szolgáltató fákat is, melyekből természetes üzemanyagok állíthatók elő, vagy olyanokat, melyek több széndioxidot tudnak kinyerni a légkörből, vagy akár szennyezett talajok tisztítására is képesek – fejtette ki korábban Spencer Abraham, az USA energiaügyi minisztere. A technológia hívei azt hangoztatják, hogy génmérnöki módszerekkel kihalófélben lévő fajok fennmaradását is lehet biztosítani.

Komolyabb problémát jelenthet viszont a génmódosított fák pollenjének terjedése, mutat rá a lap. Ugyanez az élélmiszer- és takarmánynövények kapcsán már számos bonyodalmat okozott az Egyesült Államokban és Kanadában, ahol nagy mezőgazdasági cégek több pert is indítottak vetőmagjakat illetéktelenül felhasználó farmerek ellen. A Union of Concerned Scientists tudományos szervezet tavalyi felmérése szerint a hagyományos kukorica, szója és repce kis mértékben ugyan, de kimutatható mennyiségben hordoznak magukban módosított géneket. Tekintve, hogy az említett növényekhez képest a fák virágpora messzebbre – akár több ezer kilométerre – is elterjed, ezután a „génszennyezés” is nagyobb méreteket ölthet. Ez rossz esetben ahhoz vezethet, hogy teljes erdők kipusztulnak, felborul bennük az egyensúly vagy hasznosíthatatlanná válnak.

Az Egyesült Államokban jelenleg 69 engedély van érvényben génkezelt fák – fenyő-, nyár- és diófák –
termesztésével folytatott terepkísérletekre. Az amerikai agrártörvények értelmében az ilyen fákat nem szabad hagyni a virágzás és a porzás fázisáig fejlődni. Eddig mindössze egy génmódosított fa, a hawaii papaya kereskedelmi forgalmazásának engedélyezésére került sor. 2004 januárjában az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztáriuma kifejezte szándékát a „génmódosított szervezetekre” vonatkozó szabályozások felfrissítésére, amiben sokan elmozdulást sejtenek a jelenlegi szigortól. A szabadban végzett kísérletek száma már 1997 óta növekedést mutat. A dél-karolinai AborGen több tucat engedélyt kapott fenyő- és nyárfafajtákkal végzett genetikai kísérletekre azok termékenységének, szerkezeti összetételének és egyéb tulajdonságainak módosítása céljából. Azonban a cég első piaci szereplésére hét év múlva kerülhet sor – mondta el a lapnak a cég szóvivője.

A Sierra Club környezetvédelmi szervezet szerint az amerikai kormány – elsősorban a gazdaság érdekeinek kedvezve – a szabályozási korlátok felszámolására törekszik. Jelenleg folyamatban van egy szilva- és egy újabb papayafajta transzgenikus változatának minisztériumi vizsgálata, és több mint 30 további génkezelt fa fejlesztése is zajlik a tengerentúli országban. Hawaii-on már észlelték a módosított papaya-gének megjelenését a természetes környezetben – említi a szervezet munkatársa a cikkben.

Roger Sedjo, a Resources for the Future környezetvédelmi kutatóhely igazgatója arra mutat rá, hogy a génmérnöki technológiák esetében a szabályozási oldal messze le van maradva a technikai fejlesztésektől. „Számos ország folytat kutatásokat ezen a területen, és némelyik el is érkezett az eredmények learatásához. Ugyanakkor nem állnak a rendelkezésünkre globálisan alkalmazható standardok” – jelentette ki. „Egyelőre nem tudjuk felmérni a felmerülő veszélyeket, a kereskedelmi nyomás pedig egyre nagyobb. A gazdasági előnyöket meglehetősen könnyű felvázolni, azt azonban jóval nehezebb, hogy milyen hosszú távú hatásokkal kell számolni” – idézi Robert Jacksont, a Duke Egyetem Center on Global Change professzorát a The Christian Science Monitor. (A The Christian Science Monitor nyomán)

Forrás: Koine, az InfoPark Rt. innovációs hírlevele