IBM élettudományi konferencia Budapesten - másodszor
Kovács Attila, 2005. június 8. 08:59
Tavalyi sikerét követően idén másodszor rendezte meg Budapesten az IBM Magyarország a II. Élettudományi Konferenciát, melynek középpontjában a genomika orvosbiológiai aspektusai álltak.
A ma befejeződő kétnapos rendezvényen vezető hazai és külföldi biológusok, orvosok, kutatók cserélték ki tapasztalataikat a leginkább IBM nagy teljesítményű számítástechnikai eszközökre, rendszerekre alapozott informatikai alapú genomikai tárgyú kutatások, fejlesztések, molekuláris információk, illetve evolúciós elméletek tesztelési eredményeiről. Az IBM egészségügyi, élettudományi üzletága nagyon fiatal, mindössze három és féléves, de a vállalat éves bevételeinek tíz százalékát realizálja.
A rendezvény sajtótájékoztatóján az előadások rövid összefoglalója mellett arról is szó volt, hogy egészen a közelmúltig csak igen kevés génről állt rendelkezésre molekuláris információ, kizárva az evolúciós elméletek ezen a szinten történő tesztelését. Mára a technológiák ugrásszerű fejlődése és az internet gyors terjedése következtében a helyzet gyökeresen megváltozott: hatalmas mennyiségű molekuláris adat vált bárki számára elérhetővé, több száz élőlény genomja vált ismertté, sok újabb genomprogram áll közel a befejezéshez. A magas szintű informatika alkalmazása révén például jobban megérthető az evolúció, jobban megismerhetők a betegségek.
A Hotel Héliában tartott konferencián magas szintű vezetőktől, igazgatóktól, egyetemi tanároktól összesen kilenc nagyobb lélegzetű előadás hangzott el, illetve az előadók részvételével kerekasztal-beszégetést rendeztek a bioinformatika számítástechnikai hátteréről, technikai problémáiról. Néhány kiemelhető előadás: prof. dr. Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának előadása a genomikáról, a "Systems Biology" irányról; prof. dr. Harrach Balázs, az MTA Állatorvostudományi Kutatóintézete igazgatójának előadása a vírusok molekuláris evolúciójáról; Gerhard Wax, IBM EMEA térségbeli HPC élettudományi divíziójának képviseletében bemutatta az IBM számítógépes Blue Genes Projektjét.
Ismeretes, hogy a genom az élőlényekben, illetve azok egyetlen sejtjében található öröklési anyag (azaz DNS) teljes állománya. A genomika tudománya akkor született (1995), amikor meghatározták az első sejtes élőlény (egy baktérium) teljes DNS-szerkezetét. Szemben a genetikával, amely egyes tulajdonságok öröklésével, egyes gének szerkezetével és működésével foglalkozik, a genomika tárgya az élőlény génjeinek, illetve DNS-ének összessége. Vagyis a genomika az egyes genomok szerkezetét, a gének eloszlását, számát, méretét, a génnek nem tekinthető DNS-szakaszok szerkezetét, elhelyezkedését és biológiai szerepét vizsgálja, illetve összehasonlítja a különböző genomokat egymással.