Mára a mintegy 300 szervezetet magába foglaló hivatal irányítása elképzelhetetlen korszerű informatikai támogatás nélkül, és a 2005-ben 600 millió értékben alkalmazásfejlesztésre fordítható összeg értékállóságának garanciáját jelenti az elkészült szabvány. Hasonló
szabvány bevezetésére szükség lenne az államigazgatás további területein a költségek csökkentése és az informatikai beruházások hatékonyságának emelése céljából.

A Rendszerfejlesztési Technológiai Szabvány kialakítását célzó projekt 2004 júliusában indult és mostanra zárult le. A projekt a hivatal és a Grepton Rt. munkatársainak közös munkájával jött létre. A keretrendszer elemeinek kialakítása során a Grepton Enterprise Framework (GEF) módszertani dokumentumai és ún. építőelemei kerültek felhasználásra, kiegészítésre,
illetve a hivatali folyamatok alapján testreszabásra.

Az FPH-ban - számos más közigazgatási szervezethez hasonlóan - az informatikai fejlesztések döntően külső erőforrásokra támaszkodva, közbeszerzési eljárások útján valósulnak meg. Általános tapasztalat, hogy az informatikai fejlesztési tárgyú beszerzések sok esetben nem, vagy nem pontosan érik el a kívánt célt. Ennek számos oka van, melyek közül döntőek a megfelelő módszertan és eljárási szabályok hiánya, vagy be nem tartása, melyek a rendszerek dokumentálatlanságához vezetnek, és így követhetetlenné, ellenőrizhetetlenné válnak a beruházások.

Mindezek együttesen arra indították az FPH-t, hogy informatikai beruházásai értékállóságának biztosítása, a pénzügyi keretek optimális felhasználása érdekében szabványosítsa az informatikai fejlesztések folyamatát. Ennek érdekében egy olyan szabványt alkotott, mely biztosítja a létrejövő alkalmazások egységes informatikai rendszerként történő működését.

Elsőként a keretrendszer elemeinek meghatározása, alapvető dokumentumainak tartalmi és formai kialakítása zajlott le. A keretrendszert folyamat- és követelményleírások egészítik ki, amelyek további konvenciókat tartalmaznak. A dokumentumok használatát sablonok és referencia-anyagok segítik.

A projekt a szerkezet és alapelvek meghatározása után a dokumentumok tényleges tartalmi elemeinek kidolgozásával folytatódott, amelyek során a legfontosabb tevékenységi körök kerültek lefedésre folyamatokkal, konvenciókkal, sablonokkal és referenciaanyagokkal.
A projekt minőségbiztosítási fázisában a Grepton munkatársai leválasztották a projektirányítási módszertanát, valamint megtörtént a keretrendszer dokumentumainak egyeztetése a hivatali folyamatokkal. A megalkotott rendszerfejlesztési szabványokat az FPH már a projekt során használatba vette. A keretrendszer részét képező referencia architektúra és fejlesztői környezet, illetve sablonok kerültek felhasználásra a hivatal örökölt rendszereinek migrációja során.

A keretrendszer tartalmi elemei

• Projekttervezés és irányítás: a fejlesztési projektek tervezéséhez és irányításához tartozó folyamatok leírása, használt sablonok definíciója. Felépítésében és szemléletmódjában
• megfelel az ISO 9001:2001 minőségügyi szabvány előírásainak.
• Rendszerfejlesztés: azok a legfontosabb követelmények, elvárások és konvenciók, amelyek végigkísérik az ún. szoftver életciklus fázisait, kereteket adnak a szoftver szakipari tevékenységekhez.

Logikai tervezés, szoftvertervezés

"Build" eljárás, fejlesztői környezet kialakítása

Fejlesztési eljárások, konvenciók, ajánlások

Keretrendszer komponensek

• Tesztelési folyamat: a szoftver fejlesztési projekteken használt tesztelési
• eljárások és folyamatok definiálása, a tesztelési szemléletének beillesztése
• a szoftver életciklusba.
• Telepítés, oktatás, követés, üzemeltetés: a szoftver életciklus határán lévő, de az elkészült rendszerek használhatóságát, üzemeltethetőségét, bővíthetőségét alapvetően meghatározó
• tevékenységekhez kapcsolódó folyamatok, konvenciók.