Az idei első negyedévben rögzített adatok alapján Európában ma 48 millióan interneteznek szélessávon, míg Amerikában ez a szám 47,53 millió. Ez azt jelenti, hogy az öreg kontinens most először orrhosszal megelőzte vetélytársát ezen a területen, ami azonban még mindig csak az előkelő második helyhez elegendő. A legelőrébb tartó régió ugyanis a Távol-Kelet, ahol 61 millió szélessávon internetező személyt regisztráltak. Az adatok persze kicsit megtévesztőek lehetnek, hiszen egyrészt abszolút számokat tartalmaznak a lakosság egészéhez viszonyított arányok helyett, másrészt pedig az Egyesült Államokat Kanada nélkül önálló régiónak tekintik. Tény, hogy az Egyesült Államokban sokan tartanak az internet terjedésének megtorpanásától, illetve több felmérés is a társadalom viszonylag széles rétegeinek a világhálóval szemben tanúsított közömbösségéről számol be, az Európával történő negatív vagy egyáltalán bármiféle összehasonlítás azonban több nehézségbe ütközik. Ezek közül csak egy tény az, hogy a tengerentúlon még mindig a kábeles szélessávú kapcsolat dominál, míg nálunk egyértelmű a telefonvonalas DSL technológia fölénye.

A Telecom Paper szerint egyébként a szélessávú internetet használók összlétszáma világszerte 158 millió körül van. Ami az országokon belüli relatív elterjedtséget illeti, itt Dél-Korea áll az élen a viszonylagosan nagyszámú népességéhez viszonyítva is még igen tekintélyes 12 millió szélessávú kapcsolattal, őket pedig két európai ország, Hollandia és Dánia követi a dobogón. Egy másik, az OECD által 30 országban a tavalyi évről készített felmérés 118 millió szélessávú kapcsolattal számol az érintett államokban, ami 34 milliós növekedést jelent egy év alatt.