Kovács Kálmán egyetértett a pártelnök kijelentésével, amelyet szerinte alátámaszt, hogy mióta 1996-ban az Egyesült Államokban elsőként elfogadták az elektronikus információszabadságról szóló törvényt, alig tíz másik ország tette meg ugyanezt a lépést.

A szakminiszter hangsúlyozta: az elfogadott törvény feloldja azt a "közbizalmi válságot", amely kialakult az állampolgár és a hatalomgyakorló szervek között, hiszen ezentúl nemcsak elolvashatók az információk, de az állampolgár a jogalkotás előkészítésébe és döntési folyamatába is bekapcsolódhat.

Minden szervnek, amely törvényt, rendeletet, határozatot alkot, ki kell tennie az internetes oldalára a jogszabályok előkészítő anyagait, és fogadnia kell az állampolgárok véleményét, ezekre pedig válaszolni is kell - mondta.

Kovács Kálmán kiemelte: ezzel az intézmények működése átláthatóbbá válik, mert nemcsak a közbeszerzéseket, hanem a teljes működést nyilvánossá kell tenni. Hozzátette, hogy a jogszabályok mellett a bírósági döntések is elérhetők és kereshetők lesznek.

Kovács Kálmán a parlament szégyenének nevezte, hogy a törvényt csak a kormánypártok szavazták meg, mert mindenkinek elemi érdeke lett volna, hogy ezen a területen közös platformra jusson valamennyi politikai erő.

Ezen ugyanakkor - tette hozzá - mégsem lehet csodálkozni, mert "ott, ahol Kaya Ibrahimok, Josiph Totok vagy Vargha Tamások ügyei tisztázatlanok, ahol a vezér szerint a bejgli árát nem illik megkérdezni, és a Haris közi ingatlan, valamint a tokaj-hegyaljai birtok keletkezési folyamatát sem, ott azt gondolom, ott nem véletlen, hogy ettől a törvénytől, mint ördög a tömjénfüsttől, félt a Fidesz".

A liberális miniszter hangsúlyozta: meggyőződése szerint 2006 igazi tétje, hogy lesz-e információszabadság, él-e a magyar közélet azzal a demokratikus lehetőséggel, amelyet ez a törvény megteremt.