A miniszterek által április óta tárgyalt szabályokat a terrorizmus-ellenes harc egyik fontos elemeként vezetnék be Európában, a több tucat halálos áldozatot követelő londoni merényletek pedig most megerősíthetik a rendelkezések pártolóinak pozícióit. A tervezett szabályozás értelmében a telefontársaságoknak és az internetes szolgáltatóknak 1-3 évig meg kellene őrizniük a hívások és e-mailek időpontjával, időtartamával, illetve célállomásával kapcsolatos adatokat. Ami a kommunikáció tartalmát illeti, azt továbbra is védené a magántitokhoz való jog. A közvetlenül megválasztott képviselőkből álló Európai Parlamentben (EP) nagyon sokan ellenzik a tervet, mivel egyrészt sokan a személyes szabadság megsértésének tekintik azt, másrészt pedig egyes képviselők a távközlési szolgáltatók lobby-érdekeit védelmezik, akik érthető módon szintén nem örülnek a tervnek. Az ellenzők szerint a hatóságok más módon, a magánszféra megsértése nélkül is hozzáférhetnének a szükséges adatokhoz, a társaságok által néhány hónapra, számlázási célból amúgy is megőrzött információk pedig elegendők kell, hogy legyenek egy sikeres nyomozáshoz. A szolgáltatók véleménye szerint a tervezett rendelet túlzott anyagi és adminisztratív terheket róna rájuk.

Az Európai Bizottság (EB) és a tagállamok miniszterei az EP negatív hozzáállása miatt az ottani vita és szavazás helyett valószínűleg a másik utat választják majd, ami azt jelenti, hogy mind a 25 tagország törvényhozásával külön-külön egyenként fogadtatnák el a szabályokat. Az EB egy adatvédelmi törvénytervezetet is szeretne kidolgozni szeptemberig, hogy megőrizze az egyensúlyt a biztonság és az alapvető szabadságjogok gyakorlásának biztosítása között. Az uniós belügyminiszterek e heti tanácskozásán a biztonság erősítése érdekében hitet tettek a biometrikus (arc- és ujjlenyomat-adatokat digitálisan tartalmazó) vízumok mielőbbi bevezetésére irányuló hathatós lépések megtétele mellett is.