Mindettől függetlenül azonban az IT-cégek többsége úgy látja, a magyar piac összességében továbbra is stagnál, amit befolyásol az is, hogy az uniós források a pályázatok hosszú átfutási ideje miatt egyelőre nem élénkítik az informatikai beruházásokat.

Molnár Imre, a HP Magyarország vezérigazgató-helyettes úgy látja, hogy az év eleji lendület után az utóbbi három hónapban visszaesett a piac. Hozzátette: egyelőre maguk is keresik az okát, hogy tavasszal miért következett be jelentős negatív fordulat.

Molnár Imre elmondta: míg korábban a nagyvállalatok 2-3 évente frissítették vagy újították fel rendszereiket, addig ez mára 3-4 évre nőtt.

Az utóbbi hónapokban elmaradnak a nagy állami projektek is, illetve számuk nagymértékben visszaesett. Nem nő az otthoni felhasználók kereslete sem, valószínűleg azért, mert eladósodott a szektor: a háztartások kiköltekeztek, s pénzügyi lehetőségüknél több és nagyobb áruhitelt vettek fel. Most pedig megpróbálják konszolidálni helyzetüket.

A vezérigazgató-helyettes kifejtette: reményeik szerint az év hátralévő részében megkezdődnek a nagyobb állami beruházások.

Molnár Imre aláhúzta: egyedül a kis- és középvállalati szektorban tapasztalják a kereslet növekedését.

Füzes Péter, az Oracle Hungary ügyvezetője kifejtette: az állam képviselőinek gondolkodásmódja nemigen változott az elmúlt időszakban az informatikát illetően. Továbbra is úgy vélik, akkor tudnak spórolni, ha kevesebbet költenek informatikára. Ráadásul ezt a személetet erősítik a költségszigorító lépések is.

Ezzel szemben az ügyvezető szerint sokkal inkább azt kellene szem előtt tartani, hogy az informatikai beruházások révén az államigazgatás olcsóbbá és hatékonyabbá válhat.

Füzes Péter a kis- és közepes vállalkozások piacáról közölte: a szegmens fejlődésnek indult, de a mostaninál gyorsabb növekedést gátolja, hogy csak lassan jutnak hozzá a cégek az uniós forrásokhoz. Igaz, ez az év hátralévő részében minden bizonnyal változni fog, s akkor az innen származó megrendelések is gyorsan bővülhetnek.

Az informatikai cégek szempontjából biztató lehet az is, hogy a 2000 előtt vásárolt számítástechnikai rendszerek cseréje, illetve fejlesztése nemigen halasztható tovább. Ugyanakkor azonban az is igaz, hogy a korábbi évek árbevételének eléréséhez több terméket kell eladniuk a gyártóknak, mint korábban: az elmúlt időszakban például a hálózati eszközök ára legalább 25 százalékkal mérséklődött, s ma már egy vállalatirányítási rendszer projekt sem milliárdos, csupán 100-200 millió forintos tétel.

Az IT-cégek helyzetét javíthatja az is, hogy az előrejelzések szerint elmozdulás várható a közigazgatási szektorban is, s a nagy cégek, így például a pénzügyi és távközlési vállalatok továbbra is jelentős informatikai fejlesztéseket hajtanak végre.

Gacsal József, az Intel Hungary üzletfejlesztési igazgatója közölte: az asztali gépek piaca stagnál, illetve talán kicsit nő, miközben a hordozható gépek piaca éves szinten, főként a lakossági kereslet emelkedése miatt akár 40 százalékkal is bővülhet. Hozzátette: tapasztalataik szerint a vállalati asztali gépes piac csak lassan bővül, miközben a szerverek iránti kereslet 8-10 százalékkal nőtt az első félévben, s reményeik szerint nő éves szinten a bázishoz képest.

Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége adatai szerint Magyarországon az infokommunikációs piac 1.400-1.500 milliárd forint értékű, ebből 400 milliárd forint az informatikai szektorból származik. A szektorban 8000-9000 cég működik, s ezek a vállalatok a GDP-nek mintegy 10 százalékát állítják elő.