Egy ilyen döntés komoly előrelépést jelentene a terrorizmus elleni harcban. Ahhoz azonban, hogy életbe lépjen, mind a 25 tagállamnak, mind az Európai Parlamentnek jóvá kellene hagynia. A tagállamok kormányainál ez az elképzelés mindinkább teret nyer, az Európai Parlamentben ellenben számos törvényhozó ellenzi az adatok tárolásának meghosszabbítását, a személyiségi jogok megsértésének veszélyére hivatkozva. Charles Clarke brit belügyminiszter ugyanakkor - a két héttel ezelőtti londoni terrormerényletekre célozva - nemrégiben figyelmeztetett: a metróban való biztonságos utazás joga szintén védendő emberi jog...

A bizottsági kezdeményezést EU-tisztségviselők szerint ősszel terjesztik majd a tagállamok és az Európai Parlament elé, s addig akár még változhatnak is egyes pontjai. A mostani dokumentum mindenesetre azt írná elő, hogy a telefonos cégek egy évig tárolják, ki kit hívott, mikor, s milyen időtartamra (azaz magát a beszélgetést, annak tartalmát nem), s ezeket az adatokat kérés esetén haladéktalanul adják át az illetékes hatóságoknak. Az internet szolgáltatóknál a megőrzési határidő fél év lenne.

Mivel jelenleg a legtöbb telefonos cég mindössze 3 hónapig őriz meg egyes adatokat számlázási célból, az új lépés komoly, egyes szakértők szerint akár több százmillió eurós költségekkel járna számukra. A bizottsági tervezet szerint ugyan a "bizonyított járulékos költségekért" a szolgáltatók kárpótlást kapnának, de ezt nem részletezi.