Megkésve ugyan, de talán még nem futva ki az időből, ma már több helyről nyúlik a fenti gondokat orvosló kéz a gazdaság gerincének tartott cégcsoport felé. A bankok, a legnagyobb multinacionális cégek, a tanácsadók - esetenként ezek laza vagy szorosabb szövetsége, konzorciuma -, néhány hónapja pedig már a kormány is kínál a neten (is) pénzügyi információkat. Azonban mielőtt túlságosan beleélnék magukat a cégek, nem árt ellenőrizni, hogy azok realizálódtak-e, vagy az információ szintjén maradtak.

Csak tessék, tessék!

Az utófinanszírozású GVOP-pályázatokból tavaly gyakran likviditási gondok miatt kihátráló kkv-k számára a kormány által nyújtott, 2005 elejétől 5 millió forintra emelt mikro- és 25 millióra növelt midihitel mellett az átmeneti fizetési gondok enyhítésére továbbra is a Széchenyi-kártya a favorit. A bankok között pedig beindult a verseny a kisvállalati hitelezés terén. A cégeket szabványosított termékekkel, illetve alacsonyabb kamattal kecsegtető versengés pozitív hatását csupán a bankok továbbra is viszonylag jelentős fedezetigénye csökkenti.

Egyszerű és gyors keresést követően érhetnek célba a GKIeNET Kft. fenti problémák orvoslására létrehozott pénzügyi portálját (http://www.tokehiany.hu) meglátogató kis- és középvállalkozások. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht. ugyanezen célcsoport számára az uniós strukturális alapokból, illetve a hazai forrásokból igényelhető támogatások arányának meghatározásában, valamint a fejlesztési intézményrendszer tevékenységéről, szolgáltatásairól, tájékoztatási rendszeréről s az alap- és emelt szintű tanácsadás igénybevételének mikéntjéről szóló információk elérésében nyújt segítséget.

Nincs vész

Bár egyre többet hallani, hogy egyes termelőcégek nem Magyarországot választják beruházásaik helyszínéül, mások pedig éppen elhagyják hazánkat, a KPMG értékelése szerint Magyarország továbbra is vonzó és versenyképes a külföldi befektetők számára. Ugyanis amíg néhány környező országban az "első lépcsős" és látványos nagyberuházások a jellemzőek, addig nálunk egy újabb fejlődési szakasz részeként a hozzáadott értéket növelő befektetéseké a jövő. Most a gazdaságpolitika feladata az ennek megfelelő stratégia és ösztönzőrendszer kiépítése.

A kpmg tanácsadói szerint hazánk a befektetések során értékelt legfőbb paramétereket (országkockázat, jogbiztonság, stabil politikai és üzleti környezet, gazdasági teljesítmény, összadóteher, képzett munkaerő, infrastruktúra, intézményi háttér, fejlett beszállítói háttér stb.) tekintve még mindig a régió egyik legvonzóbb országának minősül. Az élőmunka jelentős terhe (viszonylag magas bérszínvonal és tb-járulékok), az iparűzési adó, illetve a gyakran lassú és körülményes ügyintézés némileg rontja a kedvező összképet.

A beruházások értékét vizsgálva Magyarország egyértelműen a hat ország éllovasa: a 2004-ben Magyarországra hozott külföldi működő tőke (FDI) több mint háromszorosa a manapság mintaországként emlegetett Szlovákiában befektetettnek. Mivel ezekben az években minőségileg változik a beruházások iránya és célja, kevésbé látványos, hogy Magyarország továbbra is vonzó célpont.

A befektetők mind érdeklődőbbek a megerősödött és versenyképes magyarországi cégek felvásárlása iránt, s ez több iparágban is erősíti a piac konszolidációját. Emellett hazánkat egyre több itt működő társaság választja termelése centrumául, illetve a nagyobb hozzáadott értékű tevékenység vagy a kutatás-fejlesztés színhelyéül.

Az egyik jellemző trend egyfajta horizontális koncentráció: a nálunk megtelepedett társaság egyre bővíti itteni tevékenységét, és az országot regionális vagy akár európai központjának tekinti. Igen fontos, hogy ez a kör - ide tartozik a General Electric vagy az Electrolux - egyre inkább épít a hazai beszállítói körre.

A másik jellemző tendencia a vertikális koncentráció, amelynek során a korábban megtelepedett társaságok a termelés növelésén túl tevékenységük minőségi bővítésébe is belefognak. Az elmúlt időszakban olyan multinacionális cégek bővítették magyarországi kutatás-fejlesztési központjukat, mint az Ericsson és az Audi. Teljes könyvelés, ügyfélszolgálat vagy call center telepítésére is akad példa, s mind gyakoribb az úgynevezett szolgáltatási központok (shared service centerek) Magyarországra telepítése. Ezt tette többek között a GE, a Diageo, az Alcoa, a Flextronics, a callcenter-üzemeltetőként ismert Sykes és az outsourcing-szolgáltatások széles skáláját nyújtó EDS is.

Ennek az iránynak még látványosabb példája, amikor nem termelő-, hanem egyértelműen a kutatás-fejlesztésben érdekelt cég hoz létre leányvállalatot nálunk - ilyen a világ egyik legnagyobb biotechnológiai cége, az Amgen, amely januártól végez klinikai gyógyszerkísérleteket itteni üzemében.

A fentiek miatt kiemelt jelentősége lenne a gazdaságpolitikában is a hosszú távú stratégiai tervezésnek, mivel az egyértelmű prioritásokat - pl. az innováció, a kutatás-fejlesztés kiemelt ösztönzését - megfogalmazó koncepció egyértelmű jelzés a befektetők számára. A nemzetközi kommunikációban is erősíteni kellene azt a képet, hogy hazánk az ipari termelésben és a szakmai szolgáltatásokban egyaránt minőségi központja lehet a régiónak. Az országos, ágazati és területi szinten egyaránt konzisztens stratégiai tervek a befektetőkön túl a gazdaság hazai szereplőinek is fontosak az uniós fejlesztési pénzek hasznos és hatékony felhasználása érdekében.

Banki egyszeregy

A bankok szívesebben kezdenek induló vállalkozásokkal. Az ok az, hogy a közös indulás révén az alapvetően bizalomra épülő kapcsolat várhatóan a vállalat egész életciklusa folyamán megmarad. Hendikepet jelent a bank részéről a kellő kiépítettségű fiókhálózat és számítástechnikai rendszer. A banki szolgáltatások nagy része ezeken a csatornákon kezelhető.

A finanszírozási kérdésekben járatlan kkv-vezetőknek "sorvezetőként" érdemes felkeresniük a http://www.bankweb.hu weboldalt. A honlapon többek között a következő kérdésekre kaphatnak választ: Mire kell figyelni hitelfelvétel esetén? Hitelképes-e a vállalkozás? Milyen finanszírozási lehetőségek közül lehet választani? Hogyan bírálja el a bank a hitelkérelmet? Mi a faktoring, és mire használható?

A weboldal a hitelezők számára is javaslatokkal szolgál. Eszerint érdemes - az összehasonlíthatóság és időkímélés érdekében - egyidejűleg több hitelintézethez benyújtani a kérelmet. A hitelbírálat után, de jóval a szerződés aláírása előtt - szerződéstervezet, részletes ajánlat birtokában - át kell tekinteni valamennyi hitelelemet, hogy ne szerződéskötéskor tűnjenek fel elfogadhatatlan feltételek. Mivel a hitelintézetek számos elnevezéssel illetik a különböző díjakat és jutalékokat, a valamennyi lehetséges költség figyelembevétele nagy odafigyelést igényel. A hitelintézet által kért összes adat bemutatásával elkerülhetők a viták, és felgyorsulhat az eljárás. A kölcsönszerzésben tapasztalatlan cégeknek nem árt körültekintően, referenciák birtokában kiválasztott hitel-tanácsadó segítségét kérni. A pénzintézettel való egyeztetésnél minden tényező megismerésére törekedve kiderülhet, hogy a hitel mellett vagy helyett forrásként más, kedvezőbb konstrukciójú megoldások - támogatási, pályázati konstrukciók stb. - is szóba jöhetnek.

Ablakban a segítség

Végül, a kkv-k tájékozódását segítve, összegyűjtöttük néhány olyan weboldal főbb jellemzőit, amelyek "egyablakos" információforrásként, többek között a támogatott hitel- és tőkeprogramokról, az uniós és magyar pályázatokról s egyéb finanszírozási forrásokról szolgálnak a szóban forgó vállalkozások számára folyamatosan frissülő információkkal.