Az MTI-hez eljuttatott összefoglaló szerint a minisztérium tényleges működési feltételei teljes körűen csak 2002 szeptemberére alakultak ki, mert elhúzódtak a feladat- és forrásátadásokra vonatkozó megállapodások.

Az ÁSZ hiányosnak ítélte a miniszter egyedi döntési jogkörébe vont támogatások szabályozottságát, továbbá az egyedi döntéssel adott támogatások nyomon követését a nyilvántartás nem biztosítja megfelelően.

Az összefoglaló jelentés kitér arra, hogy a minisztérium tulajdonosi, vagyonkezelési feladatainak ellátása hiányos volt, ebben csak 2005-ben történt előrelépés.

Az alapító okiratok a társaságok közvetlen irányítóinak indokolatlanul nagy hatáskört biztosítottak. Ennek következtében 2004-ben a Millenáris Kht.-nál a Jövő Háza Program kapcsán kettős ügyvezetés alakult ki, ami indokolatlan, irracionális vezetői státuszok és a személyi juttatások megnövekedéséhez vezettek.

Az IHM a pályázatok kezelését a minisztériumi tulajdonú IT Kht.-vel végezteti. Az ÁSZ szerint nem volt hatástanulmánnyal megalapozva e tevékenység államháztartáson kívülre szervezésének indokoltsága, gazdaságossága.

A jelentés megállapította, hogy az ellenőrzési rendszer nem felelt meg a változó és növekedő számú feladatok által diktált igényeknek.

A felügyeleti ellenőrzési feladatokat ellátó Ellenőrzési Főosztály a létszámkorlát és terven felüli feladatok miatt a munkatervében foglalt ellenőrzések közül csak kettőt hajtott végre. Pénzügyi auditot nem végeztek, az ellenőrzésekről vezetett nyilvántartás - tartalmi hiányosságok miatt - nem felelt meg az előírásoknak.

A több ezer nyertes pályázat ellenőrzési rendszere sem tekinthető elégségesnek a feladatok és felelősségek egyértelmű meghatározása, valamint a folyamatba épített ellenőrzés hiányosságai miatt.

A jelentés emlékeztet arra, hogy az ágazati feladatok alapját 2003 előtt a Nemzeti Információs Társadalom Stratégia, ezt követően az IHM által készített Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) jelentette. Ennek során az IHM által végrehajtott fejlesztések, pályázatok a stratégiák alapján indított programokra támaszkodtak.

A programok forrása az informatikai, távközlés-fejlesztési és frekvencia-gazdálkodási célelőirányzat volt, összege a vizsgált időszakban 112,8 milliárd forintot tett ki, de az évenkénti előirányzat 2005-re közel harmadára csökkent. Ezen belül 2004-ben vonták el a legnagyobb az éves keret közel harmadát kitevő mintegy 6,6 milliárd forintot.

Az előirányzatot központi fejlesztések keretében, illetve pályázati úton használták fel hálózat kiépítésére, internet-végpontok telepítésére, számítástechnikai eszközök juttatására.

A központi fejlesztésű Egységes Digitális Rádiótávközlési Rendszer kialakításáról 2002-ben döntött a kormány, a feladatot a MeH hatásköréből 2003-ban a minisztériumhoz telepítette. Az előkészítésre közel 182 millió forintot fordítottak, ennek ellenére lassan haladt az előkészítő munka, a végrehajtásban döntésképtelenség mutatkozott, lefolytatását jogszabályváltozások, koncepcióváltás, feladatáthelyezés, a szervezeti háttér, a felelősök gyakori változása, és ezek következtében a határidők többszöri módosítása jellemezte.

A nem megfelelő előkészítésére utalt az is, hogy a feladat 2005-ben az ismét a MeH hatáskörébe került - mutat rá összegzésében az ÁSZ.