Kávé az internet ellen – az internetet a munkahelyen magáncélra használó megkérdezett alkalmazottak 52%-a inkább lemondana a reggeli kávéjáról, mint a munkahelyi internet személyes jellegű felhasználásáról.

Internetezéssel töltött idő – a megkérdezett alkalmazottak 93%-a használja az internetet rendszeresen a munkahelyén (ez magasabb a 2004-es Web@Work felmérés adatainál)

Magánjellegű felhasználás – a munkahelyen internetezéssel töltött átlagos idő 12,6 óra/hét, míg a nem munkával kapcsolatos internetes oldalak böngészésével töltött idő 3,4óra/hét. A megkérdezett informatikusok azonban úgy becsülik, hogy az alkalmazottak csaknem hat (5,9) órát töltenek a nem munkával kapcsolatos oldalakon.

Internet személyiség – A megkérdezett alkalmazottak 48%-a csak munkával kapcsolatos feladatokra használja az internetet. A megkérdezettek 10%-a munkára és szórakozásra egyenlő mértékben használja az internetet.

Felkeresett weboldalak – a felkeresett nem munkával kapcsolatos honlapok közül a legnépszerűbbek a híroldalak, (81%), a személyes e-mail (61%), az internetes bankszolgáltatások (58%), utazással (56%) és vásárlással (52) kapcsolatos oldalak.

Nembeli különbségek – A férfiak 62%-a vallotta be, hogy munkaidő alatt nem munkával kapcsolatos oldalakat is felkeres, míg a nők kicsivel több, mint fele (54%) vallotta ezt be. A férfiak 2,3x nagyobb valószínűséggel látogatnak sportoldalakra munkaidőben, mint a nők, és férfiaknál háromszor nagyobb annak a valószínűsége, hogy befektetési és részvényvásárlási oldalakra látogatnak munkaidőben, mint a nőknél.

Internetes pornográfia – A munkahelyen internetet használó férfiak 23%-a vallotta be, hogy munkaidőben pornóoldalra látogatott, míg a nők közül csak 12% tett így. A férfiak 17%-a, a nők 11%-a vallotta be, hogy szándékosan nézett pornót.

Nem munkával kapcsolatos alkalmazások használata – A különböző média adások hallgatása vagy nézése (18%), és az azonnali üzenet küldő programok használata (16%) még mindig a legnépszerűbb munkahelyen használt nem munkával kapcsolatos alkalmazások, amelyeket a megkérdezettek legalább hetente egyszer használnak. A számítógépes játékok használata a munkahelyen csökkent, az alkalmazottak csak 6%-a mondta, hogy ilyen játékokat játszik, szemben a 2004-es 14%-kal.

Azonnali üzenet – Az azonnali üzenetküldő programokat használó válaszadók 43%-a küld vagy kap csatolt fájlokat az azonnali üzenetprogram segítségével munkaidőben. (ez magasabb a 2004-es 37%-os adatnál). 29% vallotta be, hogy az azonnali üzenetküldő programot főképpen nem munkával kapcsolatos célokra használják. A megkérdezett informatikai döntéshozók szerint a cégek majdnem kétharmada (63%-ának) nem korlátozza az azonnali üzenetküldést.

Lemezterületre gyakorolt hatás – A megkérdezettek 40%-a vallotta, hogy a lemezterület 1-4%-át foglalják el nem munkával kapcsolatos fájlok. A válaszadók 39%-a 5-10% közötti lemezterületet használ nem munkával kapcsolatos fájlok tárolására. 11% pedig a teljes lemezterület 11%-át használja erre. Csak 10% állította, hogy egyik belső ügyfélszolgálati hívásuk sem érintett magáncélú anyagokat.

A felmérés óriási különbséget mutatott aközött, hogy az informatikai döntéshozók mit hisznek, mennyi időt töltenek az alkalmazottak magánjellegű internetezéssel, és amennyit az alkalmazottak bevallottak. Az informatikai döntéshozók például úgy becsülték, hogy az alkalmazottak csaknem 6 (5,9) órát töltenek hetente magánjellegű internetezéssel, de az ezt bevalló megkérdezettek állításuk szerint átlagosan csak heti 3,4 órát töltenek internetezéssel.

Mivel egyre inkább elhalványodik a szakmai és magánjellegű internethasználat közötti választóvonal, sok alkalmazott az internet segítségével végzi munkáját és magánjellegű feladatait is a munkaidő alatt. Ezenkívül pusztán a weboldalak és alkalmazások mennyisége és sokfélesége miatt sok alkalmazott nem vallja be, vagy egyszerűen csak nincs tudatában, hogy valójában mennyi időt töltenek magánjellegű internethasználattal – nyilatkozta Geoff Haggart, a Websense európai alelnöke. A megoldás az alkalmazottak személyes jellegű internethasználatának egyensúlyban tartása úgy, hogy az ne csökkentse a munkahelyi hatékonyságot, a munkamorált, és ne befolyásolja a céget.