A GfK Hungária tanulmánya szerint hazánkban a szórakoztató elektronikai termékek eladási listáit a távol-keleti gyártók márkái vezetik, mely termékekből a szakkereskedelemben értékesítik a legtöbbet. Általában jellemző a piacra az árubőség, s a szórakoztató elektronikai piac 2005/2006-ra prognosztizált legfeljebb 5 százalékos növekedésének mozgatórugói elsősorban a DVD termékek és a digitális videokamera, valamint az MP3 lejátszók.

Az adatok tanúsága szerint a hazai piac növekedésének üteme 2004-ben mind értékben, mind pedig az eladott termékek darabszámát tekintve jelentősen csökkent, a piac növekedése megtorpant. Ezzel párhuzamosan hazánkban is jól érezhető a modern technológiát reprezentáló termékcsoportok piaci erősödése, hiszen például projektoros televízióból 2004. február-májusi időszakhoz képest 2005. azonos időszakában több, mint kétszer annyit értékesítettek (növekedés: 135 százalék), s a megnövekedett értékesítésből származó bevételek is közel megkétszereződtek (növekedés: 88,49 százalék). Ezzel együtt jelentősen bővült a DVD lejátszók és felvevők, valamint a házimozi rendszerek piaca is. A termékek fogyasztói ára továbbra is csökken, ami köszönhető részint a piacért folytatott küzdelemnek, illetve annak hogy a csúcstechnológiás termékek egyre kevésbé számítanak újdonságnak. Az eladott darabszámokban bekövetkezett növekedés oka a szakértők szerint az EU-csatlakozást követően a lakossági fogyasztás struktúrájának átalakulásában, a fizetőképes kereslet jelentős csökkenésében, és a gyors technológiai fejlődés miatt elhalasztott vásárlásokban keresendő.

2005. szeptember 2-7. között került megrendezésre Berlinben a már hagyományosnak számító IFA, a szórakoztató elektronikai ipar legnagyobb nemzetközi kiállítása és vására. Ennek kapcsán az összeurópai, így magyar piacot is alapvetően befolyásoló német piac idei első féléves teljesítményét elemezve kiderült, hogy bár a német fogyasztók az első félévben tartózkodtak a nagyobb összegek elköltésétől, az elektronikai piac a más szektorokban tapasztalható trendekkel szemben növekedést produkált. A gyorsan csökkenő árak ellenére a GfK Marketing Services az előző évhez képest éves szinten 7,9 százalékos növekedést jósol 2005. évre. A szegmens növekedésének mozgatórugója minden termékcsoportban – legfőképpen a digitális technológiához kapcsolódó – az innováció.

Tévékészülékek

A televízió készülékek piacának bővülése a szektor legfontosabb mozgatórugója. A piaci változást a katódsugaras hagyományos készülékekről az LCD- vagy plazma-képernyős készülékekre való átállás jellemzi. A becslések szerint 2005-ben összesen mintegy 6 millió tévékészüléket fognak értékesíteni, ami közel 3,5 milliárd eurós bevételt eredményez. A vonzó plazma- és LCD-képernyős készülékek piacra dobása 4,1 százalékos, értékben pedig 18,8 százalékos növekedést hozott a tévékészülékek piacán. E trendből pedig arra következtetünk, hogy a fogyasztók ma már készek jelentősen többet költeni tévékészülékre, mint a múltban. Az év végére az LCD készülékekből 1,2 millió darabot, plazmaképernyős tévékből pedig 350 ezret adtak el.

A síkképernyős tévékészülékek mellett a fogyasztók egyre nagyobb számban vásárolnak nagyképernyős tévékészülékeket. A plazmatévé-piacot a 100 cm-es (42/43”) képernyők uralják, míg az LCD készülékek piacán a 77 cm-es (32”) képernyők válnak egyre népszerűbbé. Ezek a síkképernyők következetesen a 16:9 képarányú formátumon alapulnak. Németországban ennek eredményeképpen folyamatosan teret nyernek a széles képernyők. A „szélesvásznú” formátumok mellett a vásárlók igénye egyre magasabb szintű a képminőséggel szemben, és főleg az új, HDTV kompatibilis berendezéseket keresik a nagyfelbontású digitális képminőség érdekében. Az értékesített plazmatévék 25 százaléka már ebbe a kategóriába tartozik.

Habár az e tévékészülékek iránti igényt a síkképernyős technológia gyors ütemben csökkenő árai fokozták – az elmúlt 12 hónapban akár 50 százalékos árcsökkenés is bekövetkezhetett –, egyértelmű, hogy a fogyasztók készek többet fizetni az innovatív termékekért, mint a hagyományos technológiáért. Egy 77 cm-es (32”), hagyományos, katódsugaras tévékészülék átlagára 737 euró, míg a hozzá hasonló LCD készülék átlagára 1.989 euró, ami körülbelül 2,4-szer magasabb. A jelentős árkülönbség ellenére az LCD tévépiac mennyiségben 213 százalékkal növekedett 2005 első hat hónapjában, míg a plazma tévék piacának növekedése 477 százalékos magasságban szárnyalt az előző év hasonló időszakához képest.