Kovács Zoltán bevezetőjében a versenyképesség és az infokommunikáció szoros kapcsolatát emelte ki, és reményét fejezte ki, hogy 2010-re egy igazán versenyképes magyar gazdaság húzó ágazatává válik ez az iparág.

Ehhez képest nem túl biztató statisztikával kezdett Csepeli György: különböző mérőszámok alapján Magyarország jelenleg 65 országból a 30. helyen áll. Az Economist statisztikáját és osztályzatait azonban nem is azért érdemes elemezni, hogy ezzel a ténnyel szembesüljünk, hanem inkább abból a megfontolásból, hogy az egyes paramétereket külön is megvizsgáljuk, hiszen például az e-szolgáltatások támogatásában (bármilyen meglepő) benn vagyunk az élmezőnyben, ugyanakkor mondjuk a konnektivitásra (ezek mögött elsősorban penetrációs adatok állnak) elég rossz osztályzatot kaptunk.

A londoni konferencián az egységes európai információs térrel kapcsolatban a résztvevők kijelölték a fő prioritásokat, amelyek közül első helyen áll a konvergencia, s ezt követi a következő generációs hálózatokra és azok tartalommal történő megtöltésére való felkészülés. A digitális szakadék áthidalásának különféle dimenziói után Csepeli György azzal zárta előadását, hogy álma: legyen Budapesten egy közép-európai tudásklaszter.

Ezután az IVSZ elnökségének kerekasztala következett, amelyen az elnökségi tagok azokon a témakörökön mentek végig, amelyek mentén az IVSZ megkísérli a kormánnyal való párbeszéd körében az infokommunikáció támogatottságát erősíteni. Idetartozik mindenekelőtt az NFT2, de egy sor munkahelyteremtő, piacnövelő, adóügyi és más kérdés is.

A konferencia igazi munkanapja a szombat, amikor az előadók az infokommunikáció különféle szeleteit vizsgálják - a konferencia jelszavának szellemében - nagyító alatt. A menedzsertalálkozó fő célja, hogy kommunikációs lehetőséget teremtsen az IKT-cégek egymás közötti, illetve a kormányzati szakemberekkel folytatott eszmecseréjéhez, ezzel is elősegítve a magyar informatikai és telekommunikációs szakma fejlődését.