Az NFT-vel kapcsolatos ügyekkel foglalkozó elnökségi tag elmondta, hogy a kormánnyal folytatott egyeztetések jelenlegi fázisában a 2007-től kezdődő hét éves uniós költségvetési időszakban 19 operatív program között oszlana meg az egész időszak alatt felhasználható 15 ezer milliárd forint.

A közvetlen infokommunikációra jutó támogatásokon kívül közvetetten is jut majd az ágazathoz azokból a pénzekből, amelyet más területek informatikával összefüggő fejlesztéseire szánnak - tette hozzá Vahl Tamás. Példaként az egészségügy projektjeit, államigazgatási reformmal összefüggő fejlesztéseket és oktatási programokat említett.

Az elnökségi tag felhívta a figyelmet, hogy az NFT II. végleges operatív programjairól nem csak a kormánynak kell döntenie, de azokat még Brüsszelnek is jóvá kell hagynia. Amennyiben az ágazat külön operatív programként mégsem részesülne az EU-támogatásokból, akkor az elmaradó közvetlen pénzeket Vahl Tamás reményei szerint a közvetett támogatások arányának növelésével lehetne kompenzálni.

Csepeli György, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára pozitívumként értékelte, hogy 2007-2013-as EU-büdzsé kialakításának vitájában az EU brit elnöksége prioritásként kezeli az infokommunikációt és a kutatás-fejlesztést. Jelezte, hogy a gazdasági növekedést produkáló országokban általában a GDP növekmény 40 százaléka infokommunikációfüggő.

Az államtitkár szerint az informatikai fejlesztések Magyarországon azért is kiemelt figyelmet érdemelnek, mert az információs társadalom adta lehetőségek kihasználása még ellentmondásos képet mutat.

Az Economist brit hetilap legújabb felmérésére hivatkozva beszámolt arról, hogy Magyarország a világ 65 vizsgált országa közül csak a 30. az informatikai társadalmi "készültség" szempontjából. Amíg az üzleti életet az informatika magas színvonalon áthatja, addig a társadalmat, az élet mindennapjait nemigen - mutatott rá az államtitkár.

Szekfű Balázs IVSZ elnökségi tag arról beszélt, hogy a magyarországi informatikai cégeknek az elkövetkező időszakban végre
esélye lehet betörni az indonéz piacra.

Az ázsiai országban ugyanis a két ország között érvényes kötöttsegély-program részeként meghonosulhat egy magyar Sulinet-programhoz hasonló rendszer. Ennek keretében magyar cégek a Batan-szigeteken 100 iskolában informatikai labort, továbbá Jakartában egy kommunikációs központot és egy szoftverfejlesztő központot is létrehozhatnak - mondta Szekfű Balázs.

A pénzügyi fedezetet Indonézia abból a 20 millió dolláros segélyhitelből finanszírozhatja, amelyről még az idén született
kormányzati döntés Gyurcsány Ferenc kormányfő régióban tett látogatása alkalmával.

A projekt megvalósításában érdekelt magyar cégek jelentkezését várja az IVSZ - tette hozzá az elnökségi tag.