IX. Telecom Liberalizáció Konferencia
Kovács Attila, 2005. szeptember 13. 16:03
"Piacok és szabályozások újragondolása" mottóval, a CEBC szervezésében, szeptember 13-án tartották meg kilencedszer a Telecom Liberalizáció Konferenciát.
A hatvan résztvevős budapesti félnapos esemény apropója, hogy az elektronikus hírközlési piacok liberalizációja tíz év alatt a jelenlegi európai átlag közelébe hozta a szolgáltatások elérhetőségét a hazai lakosság és a vállalkozások számára. Nagyon sokat változott az igénybe vett távközlési szolgáltatások összetétele, a piaci kereslet és annak súlya a gazdaságban. A távközlési jeltovábbítás iránt megnyilvánuló kereslet további lényeges változásai még csak körvonalazódnak, a jeltermékek szerepe pedig még éppen csak érzékelhető a tartalompiacokon, de a hírközlési szakpolitika, a hatóság és piaci szereplők már készülnek az új eszközök, az új alkalmazások, az új szolgáltatásáruk piaci jelenlétére.
Megnyitójában Bárányné Sülle Gabriella (T-Mobile), a konferencia moderátora emlékeztetett rá, hogy mértékadó EU-szakértők szerint a következő 15 évben a piaci modellekben sokkal nagyobb szerepet kap az innováció, mint maguk a szolgáltatások.
Az öt előadás és a "Versenyhelyzet, piaci konszolidáció" témájú panelbeszélgetés élő és megalapozott ismereteket nyújtottak a várható változásokról az iparágban, felszínre hozva a fontos kérdéseket az új üzleti modellekben, a keresletekben és a jogi-szabályozási környezetben érzékelhető trendekről is. A konferencia a következő kérdésekre kereste a megfogalmazható válaszokat: hogyan birkózhat meg a hírközlési szakpolitika a dinamikusan változó szabályozási szűkületekkel; milyen stratégiai elemekkel bővülhet a hírközlési hatóság eszköztára; mennyivel kerültek közelebb a keresletekhez és a megvalósításhoz a konvergens szolgáltatások innovatív termékei; hogyan érhetnek be a piacokon az új IP és mobil hálózatok és alkalmazások; mennyire új az új generációs hálózat felépítése és működése; melyek lehetnek a szolgáltatók növekedési a pályái a változó igények és keresletek kielégítésére; mi lehet a "3 az egyben" modell üzleti alapja; mivel jár együtt a gazdasági versenyhelyzet megtartása a megélénkülő piackonszolidációs törekvések mellett?
Tóth László, az NHH stratégiai igazgatója "A Nemzeti Hírközlési Hatóság szabályozási stratégiájának tervezése" címmel tartott előadásában a nyár elején indult munkáról szólt. Kijelentette, hogy a már közzétett vitaanyag alapján ez év végére elkészül a stratégiai koncepció. "A folyamat többlépcsős, és egyre komolyabb anyagok elkészültét feltételezi" - mondta Tóth. Hozzátette: 4 témakörben (szabályozói célok, piaci helyzet és trendek, lehetséges szabályozási irányok, piaci forgatókönyvek) összesen 15 kérdést fogalmaztak meg a vitaanyagban. A stratégiai igazgató szerint máris látható, hogy a jelenlegi hírközlési szabélyozás túl bonyolult, rendkívül erőforrás-igényes és a különböző szinteken alkalmazott eszközök egymással ellenmondásba kerülhetnek. Ezáért az NHH határozott törekvése, hogy legalábbis a kevésbé fontos területeken egyszerűsítse a szabályozást.
További előadások a következő témákban hangzottak el: az EU elektronikus hírközlési szakpolitikájának készítési stratégiája; innováció a T-Comnál; lehet-e nálunk működőképes a virtuális mobilszolgáltatói üzleti modell; "3-az-1-ben" modell a kábeltévé-szolgáltatásban.