A Budapest-Hegyeshalom közötti szakaszon ennek eredményeként lehetőség nyílik a pályára vonatkozó adatok, a pálya menti jelzőberendezések információi eljussanak a mozdonyvezetőhöz. A mozdonyon felszerelt berendezések a pályáról veszik a jeleket, amelyek a mozdonyvezetőt "figyelmeztetik" egyebek között a lassításra, a fékezésre, "biztatják" a gyorsításra.

Az ETCS-rendszer - magyarul egységes európai vonatbefolyásoló rendszer - fő jellemzője, hogy komplexen kezeli a pálya és a jármű kapcsolatát, lehetővé teszi, hogy a szerelvények óránként 140-160 kilométeres sebességgel közlekedjenek.

Mosóczi László, a MÁV Rt. pályavasúti üzletágának főigazgatója az MTI érdeklődésére elmondta: a Budapest-Bécs közötti vasútvonal magyar szakaszán a 2003-ban megkezdett beruházás 12,5 millió euróba - 3,5 milliárd forintba - került. Az összeg 50 százalékát az unió ISPA forrásából fedezték, további 40 százalékot EIB-hitelből, a maradék 10 százalékot az állami költségvetésből finanszírozták. A MÁV által 2002-ben kiírt kivitelezési tendert az Alcatel Austria AG nyerte meg. A főigazgató hangoztatta: a bemutató bizonyította, hogy a rendszer működőképes. Üzembe helyezésére a megfelelő hatósági eljárásokat követően legkésőbb jövő tavasszal kerül sor.

A határon átnyúló ETCS típusú vonatbiztosítási rendszer avatásán részt vett Jacques Barrot, az Európai Bizottság közlekedési biztosa és Hubert Gorbach osztrák közlekedési miniszter.