Bill Kircos, az Intel szóvivője elmondta, hogy nagy reményeket fűznek az egységes DVD technológiához, valamint ahhoz, hogy ez a technológia a HD DVD lesz. A Microsoft részéről Richard Doherty, a cég szórakoztató elektronikai stratégiájáért felelős vezető tisztségviselője több érvvel is megindokolta a választást. A HD DVD előnye szerinte egyebek mellett az, hogy lehetővé teszi a filmek merevlemezre történő másolását, támogatja a hibrid, hagyományos és kéklézeres olvasóval egyaránt kompatibilis lemezek gyártását, magának a lemeznek pedig nagyobb kapacitású (30 GB-os) prototípusa létezik, mint a Bluray-nek.

Marty Gordon, a rivális Bluray formátumot támogató Philips alelnöke az érvekre reagálva megjegyezte, hogy egyrészt jövő tavasszal megjelennek az első kereskedelmi forgalomba szánt Bluray termékek, amelyek a mostani HD DVD típusoknál nagyobb, 25 és 50 GB-os kapacitással rendelkeznek majd; ami pedig a merevlemezre történő másolást támogató AACS technológiát illeti, ez utóbbi az ő eszközeik esetében is alkalmazásra került. Ráadásul szerinte a Bluray mögött jóval több jelentős, a szórakoztató elektronikában érdekelt cég, illetve filmstúdió áll, mint a HD DVD esetében.

A Sony és a Matsushita által vezetett Bluray, illetve az elsősorban az NEC és a Toshiba nevével fémjelzett HD DVD szövetségek idén májusban megkíséreltek megállapodni egy egységes kéklézeres DVD szabvány kidolgozásában, ám a tárgyalások nem vezettek eredményre, és a megegyezés azóta is várat magára. Mindkét tábor jövő tavasszal szeretne debütálni új termékeivel. Az Intel és a Microsoft döntése az olyan cégek esetében lehet érdekes, mint például a Dell és a Hewlett-Packard, akik régóta az említett vállalatok kiemelt üzleti partnereinek számítanak, ugyanakkor a rivális Bluray formátumot támogatják. A HP illetékese erről azt nyilatkozta, hogy esetükben nem okoz problémát, mivel nem forgalmaznak az Intel és a Microsoft számára konkurenciát jelentő termékeket.