Kovács Kálmán informatikai és hírközlési minszter nyitó előadásában elmondta, hogy az infokommunikációs-informatikai (IKT) szektor meghatározó szerepet játszik az ország modernizációjában, s ma már az export 14 százalékát adja. A szektor kivitele 1996 és 2003 között a tízszeresére nőtt. Az utóbbi két év alatt az internet egyedi látogatóinak száma két és félszeresére nőtt, ám mivel a jövő év elejétől a közigazgatásban bevezetik az elektronikus aláírás használatát, felgyorsul a digitalizáció a civil és az üzleti szférában is. Újabb lökést adhat az internetnek az is, hogy az előrejelzések szerint jövőre a szélessávú internet elérés bruttó előfizetői ára a lélektani határnak számító 5.000 forint körüli szintre csökken. Kovács Kálmán elmondta, a telekommunikációs piac megnyitása helyes volt, hiszen ma a korábbi 6 helyett 25 szolgáltató működik, s az árak is mérséklődtek: bizonyos területeken 2002 és 2005 között nominálisan 40-50 százalékkal, míg átlagosan is legalább 10 százalékkal. Elmondta: 2005 végéig 2.500 település kapcsolódik széles sávon az internethez, ám még mindig jelentős az ország digitális deficitje, hiszen a felmérések szerint a 14 éves korosztály 20 százaléka még sohasem használt számítógépet. Ugyanakkor tény az is, hogy a vállalati internet penetráció ma már megközelíti a 80 százalékot.

Kóka János, gazdasági és közlekedési miniszter úgy vélte, azért a legfontosabb feladat a versenyképesség növelése, mert csak ekkor van remény arra, hogy az ország belátható időn belül, 10-12 év alatt eléri az osztrák fejlettségi szintet. Ehhez a miniszter szerint csökkenteni kell, illetve át kell szervezni az állami bürokráciát, javítani kell a tőkepiaci-befektetési feltételeket, s növelni kell a kutatás-fejlesztésre fordítandó összeget. A cél az, hogy öt éven belül ez az összeg megkétszereződjön, tíz éven belül pedig megháromszorozódjon.

Az eseményen Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöke elmondta: a hatóság célja korábban az volt, hogy minél jobb szolgáltatásokat lehessen elérni minél olcsóbban. Ez jórészt megvalósult, hiszen míg néhány évvel ezelőtt a széles sávú internet elérés 13.000 forintba került, addig ma már csak 6.000 forint körüli összegbe, s eközben a szolgáltatás minősége is javult. Az árak alakulását mutatja az is, hogy ma már csak az emberek 16 százaléka nem veszi igénybe azért az internetet, mert túl drága, miközben 46 százaléka azért nem, mert úgy véli, neki nem kell. A szolgáltatás fejlődését pedig az jellemzi, hogy az idén az internetes cégek már a lakosság 80 százalékát érik el potenciálisan, míg tavaly ez az arány csak 58 százalék volt. A hatóságnak új céljai is vannak, s szeretné elérni, hogy minél nagyobb legyen a választás lehetősége a telekommunikációt és az internetet illetően. A felmérések szerint míg a vezetékes és a mobiltelefon szolgáltatást igénybe vevők döntő többsége gondolja úgy, hogy megfelelő a választék, addig az internetezőknek csak alig több mint 20 százaléka.

A konferencián Duránszkai Gábor, a TNS képviselője elmondta, hogy Magyarország 2003 óta komoly fejlődésen ment keresztül: míg ezt megelőzően az internet használatot lakosság-arányosan nézve jelentősen elmaradt a közép-kelet-európai átlagos szinttől, addig ma már csak 5 százalékponttal. Kifejtette továbbá azt is, hogy Magyarországon az internetet eddig a lakosság 31 százaléka próbálta ki, 15 százaléka többnyire internetezik, ezen belül 57 százalékuk otthon is. Heti rendszerességgel az internetezők 24 százaléka kapcsolódik a világhálóhoz, 34 százalékuk pedig vásárol is online módon.

Hegedűs Gábor, a Sun Microsystems ügyvezető igazgatója előadásában elmondta: a közvélemény többsége szerint hasznos az internet, ám a lakosság döntő többsége, több mint 70 százaléka mégsem használja. Ugyanakkor az is tény, hogy minél rendszeresebben internetezik valaki, annál jobban bízik a világhálóban.

Simó György, a T-Online Magyarország Rt. vezérigazgatója úgy vélte, az internet fejlődése világszinten sem lassul le, s 2007-re a magyar háztartások 31 százalékának lesz világhálós kapcsolata, s ezen belül 81 százalékuk széles sávon éri el az információkat. Ugyanakkor az is igaz, hogy ma 2,2 millió magyar háztartásnak semmilyen kapcsolata nincs a digitalizációval, mivel nem használ PC-t és internetet sem. Simó György úgy vélte, az elkövetkező években a széles sávú internet ugyanolyan fontos lesz a háztartások számára, mint a telefon. Mindebben jelentős szerepet játszik az is, hogy bővül az internethez kapcsolódó lehetőségek, illetve berendezések száma: így például ma már telefonálni és televíziózni is lehet világhálón, amihez különféle játékkonzolok is köthetők. Ebből adódóan nagyon nagy a harc a vállalatok között azért, hogy a különböző területeken megszerezzék a domináns pozíciót.