A 10 millió forintnál kisebb összegért űrbe juttatható, tehát nem csak a kiváltságosok számára hozzáférhető fapados zseb-műholdakról a New Scientist angol tudományos folyóirat készített összeállítást.

A CubeSat ötlete a kaliforniai Stanford egyetemen dolgozó Robert Twiggstől származik. A 10 x 10 centiméteres kockát napelemek boríthatják, maximum 1 kilogramm lehet a súlya, a fedélzeti számítógépen és rádión kívül csupán néhány műszer fér bele, és nincs saját hajtóműve, nem képes pályát módosítani. Nagyobb műholdakkal együtt viszik fel az űrbe, és egy rugós kar löki el hordozójától.

Egy ilyen műhold orosz közreműködéssel már 40 ezer dollárért pályára állítható, míg a kereskedelmi műholdak esetében kilogrammonként félmillió dollárba kerül a pályára állítás. Az első CubeSat műholdakat 2003-ban lőtték fel, s jelenleg 60-nál több kutatócsoport dolgozik a saját műholdján. Minden CubeSat más, és a helyszűke, illetve a kis fogyasztás komoly feladat elé állítja a tervezőket.

A japán műhold kis kamerával fogja fényképezni a Földet. Ilyen szerkezet gyors fellövésére természeti katasztrófák után lehet szükség, amikor megsérültek a földfelszíni berendezések.

A norvég zseb-műhold a Dél-Norvégiai Hardagervidda nemzeti park rénszarvasaira szerelt rádióadókat fogja figyelni. A rendszert nem a rénszarvasok érdekében fejlesztették ki, hanem az International Maritime Organization új, nagyfrekvenciás hajókövető rendszerét próbálják ki vele. Az elosztott rendszerben az egymáshoz közeli hajók - vagy rénszarvasok - rádiói közlik egymással helyzetüket és sebességüket, s a műhold segít áthidalni a nagyobb távolságokat. Az NCUBE2 jelölésű műholdat a Narvik University College egyetemistái fejlesztették ki.