Az Európa 31 országát - köztük Magyarországot - felölelő, 950 megkérdezett informatikai vezető véleményére épített kutatás, amelyről Budafoki Róbert, a Cisco Systems Magyarország ügyvezető igazgatója tartott előadást, a .com válság óta készült első ilyen jellegű átfogó tanulmány.

A tanulmány szerint 2008-ra az európai gazdaság versenyképességéhez szükséges fejlett hálózati technológiával foglalkozó szakemberekből Európa-szerte közel félmilliós hiány várható. Ez a 2008-ra jósolt érték mintegy 15,8%-os átlagos szakemberhiányt jelent. A felmérésben megvizsgált 31 ország harmadában az ilyen irányú ismeretek iránti kereslet három év múlva több mint 20%-kal fogja meghaladni a kínálatot. A "deficit" mindenekelőtt a kelet-európai országokat, azok közül is elsősorban a nem EU-tagállamokat fogja súlyosan érinteni.

A jelentés szerint a szakemberhiány visszavetheti Európa versenyképességét a nemzetközi piacokon, és veszélyeztetheti az Európai Bizottság gazdaságpolitikai célkitűzéseit is. A fejlett hálózati technológiák elterjedési ütemére vonatkozó IDC-előrejelzéseket - ami 2008-ig évente 18%-os bővülést jósolt -, valamint az Európai Unió ICT-n alapuló versenyképesség-javító stratégiáját figyelembe véve ez az elmaradás még szembetűnőbb lehet.

A képzés jelentőségét mutatja, hogy a szervezetek 60%-a nyilatkozott úgy, hogy üzleti folyamataik mellett a vevőikkel, partnereikkel, illetve beszállítóikkal folytatott kommunikáció során is a hálózataikra támaszkodnak. 80%-uk úgy látja, hogy a hálózatok fontossága a jövőben még tovább fokozódik.A szakemberhiány hátterében a fejlett technológiák rohamos európai elterjedése mellett többek között az e-üzleti vállalakozások gyors térhódítása, valamint az Európa-szerte tapasztalható elégtelen képzési programok állnak.

A tanulmány legfontosabb következtetései:

• A megkérdezett vállalatok 70%-a szerint a biztonsági ismeretek, 69%-a szerint a vezeték nélküli technológiák, 57%-a szerint pedig az IP-telefóniával kapcsolatos ismeretek jelentősége fog növekedni a jövőben. A válaszok a szervezetek földrajzi elhelyezkedése és mérete szerint csak igen csekély eltérést mutatnak.
• A hálózatokat a közszférában működő szervezetek használják a legkisebb mértékben (57%), míg a hálózathasználatban a távközlési szolgáltatók járnak az élen (87%).
• A hivatalos szakképesítéseket az európai szervezetek mintegy 72%-a tartja fontosnak, elsősorban a munkaerő-felvételnél. Ez különösen igaz a közszférára.
• A jelentés alapjául szolgáló tanulmány rámutat arra, hogy a megkérdezettek harmada felvételiztetett jelentkezőket az elmúlt egy év során, és közel felük úgy nyilatkozott, hogy nehéz volt megfelelő szakismeretekkel rendelkező jelöltet találni.

A felmérés összességében azt mutatja, hogy a vállalatok és intézmények által igényelt szaktudás Nyugat- és Kelet-Európában egyaránt átalakulófélben van. Nem csupán az üzleti folyamatok és az infokommunikációs technológiák kapcsolata válik mind szorosabbá, de a hálózatok egyéb informatikai technológiákkal való bővülése is újfajta követelmények elé állítja az IT-szakembereket.

A magyar helyzet (2004-2008 között) a tanulmány szerint a következő: a fejlett technpológiákhoz áértő szakemberek hiánya ez évben mintegy 2100, ez a szám 2008-ra várhatóan 4800 lehet. A vállalati hálózati szakemberek számának alakulása: 2005-ben 320 fő a hiány, 2008-ban pedig várhatóan 6900 hálózati munkaerő hiányzik majd az országban. Ma a Cisco 82 hazai hálózati akadémiáin összesen 2600 diák folytat tanulmányokat. Ezek közül 10 intézményben folyik a vezeték náélküli hálózati technológia oktatása. Budafoki Róbert elmondta, nem sokára a hálózatbiztonság tantárgyat is bevonják az akadémiák tantervébe.