A világ legnagyobb szórakoztatóelektronikai cége sokáig a Sony volt, de nemrég második helyre szorította az ugyancsak japán Matsushita Electric Industrial Co. Ltd.

A nyugdíjbefizetések terén elért könyv szerinti javulás ellentételezte a tévékészülékek árcsökkenésének és a filmipari üzletág veszteségének a hatását. A főprofilba tartozó tevékenységek eredményét a hagyományos tévékészülékek és a hordozható zenelejátszó készülékek csökkenő kereslete terhelte meg. A konszern új vezetője, Howard Stringer szerkezetátépítéssel kíván felzárkóznia a Matsushita és a Sharp mögé a lapképernyős tévékészülékek gyártásában és az Apple mögé a modern zenelejátszó készülékek gyártásában.

A szeptemberrel zárult negyedévben a Sony üzemi eredménye 52 százalékkal, 65,92 milliárd jenre (471 millió euró) emelkedett az egy évvel korábbi 43,4 milliárd jenhez képest. Az eredmény túlszárnyalta a piac átlagosan 40,83 milliárd jenes várakozását. A bevétel tartotta az előző évi 1,703 ezer milliárd jenes (12,19 milliárd euró) szintet.

Az egész évre a konszern változatlanul 20 milliárd jen üzemi veszteséget jelez előre a gyengélkedő elektronikai üzletág leépítési terheit is magába foglaló, 140 milliárd jenes átszervezési költsége miatt.

A Sony Corp.-nél szeptemberben bejelentették, hogy három év alatt tízezer munkahelyet szüntetnek meg világszerte, ez az összesnek a 7 százaléka, és más átalakításokat is tesznek az évek óta gyenge üzletmenet javítására, egyebek között 20 százalékkal csökkentik a gyártott modellek számát.

Az átalakítás növekvő költségei miatt azt jósolták, hogy a jövő márciussal végződő pénzügyi évben a csoport vesztesége 10 milliárd jen lesz adó után. Addig 10 milliárd jenes adózott eredményre szóló előrejelzés volt érvényben. Az üzemi mérlegre vonatkozó becslést 20 milliárd jenes hiányra változtatták szeptemberbben, az addig jósolt 30 milliárd jenes eredményről.

Az átalakítással járó egyszeri könyvelési tételt 140 milliárd jenre emelték szeptemberben az eddigi 88 milliárd jenről. Egyszersmind már 2008. márciusig 200 milliárd jenes megtakarításra számítanak az intézkedések eredményeképp.

A szerkezeti programot ingatlanok, részvények és nem stratégiai vagyonrészek eladásából akarják finanszírozni.

Ezek a júniusban átalakított Sony-vezetés első nagyobb intézkedései. A vezetést azért alakították át - a vezérigazgatói posztot első ízben bízva külföldire, az amerikai Howard Stringerre -, mert a Sony helyzete a már két éve tartó, költséges belső reformok ellenére sem javult, egyebek között azért nem, mert túl költségesnek bizonyultak a beruházások a lapkák és más alkatrészek, többek közt a folyadékkristályos képernyők önálló gyártásába a kereslethez képest. A lapkák és a képernyők olcsóbbodását, a túlkínálat miatt, a szakgyártók is megszenvedik, de a Sonynál külön hatékonysági problémák is vannak, mondják az elemzők.

A 2007/08-as pénzügyi évre most 5 százalékos üzemieredmény-arányt jósolnak a cégnél, a csütörtöki közlés szerint. Korábban 10 százalékos arányt terveztek már 2006/07-re.

A zenekiadóval és amerikai filmstúdiókkal is rendelkező japán Sony és csoportja az üzleti éve júniussal zárult első negyedéről 7,3 milliárd jenes adó utáni veszteséget jelentett július végén, az egy évvel korábbi 23,3 milliárdos adózott eredmény helyett.

Az egész évi kilátást akkor csökkentették 10 milliárd jenre az addig tervezett 80 milliárdról. Az éves üzemi eredmény tervezetét 30 milliárd jenre fogták vissza 160 milliárd jenről, főleg az átszervezések költségei és a tévék és a különféle audioberendezések piaci árcsökkenése miatt. Az üzemi veszteség az első üzletéi negyedévben 15,3 milliárd jen volt, az egy évvel korábbi 9,8 milliárdos többlet helyett.

A cégnél panaszolták a PlayStation gyenge forgalmát és a nagy versenyt is, amelyet egyebek közt az amerikai Apple Computer támaszt.

A márciussal zárult üzleti évben a Sony 163,8 milliárd jenre növelte az adózott eredményét az előző évi 88,5 milliárd jenről.

A film- és a zenekiadó részleg eredményei és a kisebb adóterhek ellensúlyozták az elektronikai részleg veszteségét. Az elemzők szerint elavult gyártmányszerkezetű elektronikai részleg, amely a bevétel kétharmadát adja, 34,3 milliárd jenes üzemi veszteséget szenvedett, a DVD-lejátszók, a tévék és a videokamerák olcsóbbodása miatt. Az elektronikai részleg ebben a pénzügyi évben egyvégtében harmadszor lesz veszteséges.

Az üzemi eredmény tavaly 113,92 milliárd jenre nőtt 98,9 milliárdról.