Az IHM minisztere szerint a kínai iroda elsősorban az informatikai biztonság és adatvédelem, mobil technológiák és a szórakoztató elektronika terén lesz képes segíteni a hazai cégeket, hogy megvessék lábukat Kínában, továbbá várhatóan Vietnamban és Indonéziában. Mindkét területen a hazai kis- és középvállalatok bevonása jelent fontos célt. Az USA-ban már két leányvállalat megalapítása történt meg a HTEC-iroda közreműködésével.

Cseterki Imre, az NT KHT ügyvezető igazgatója szerint az új kínai magyar HTEC-iroda pozitív fogadtatásra talált a hivatalos kínai szervek részéről. Morenth Péter szerint most legfőbb kérdés, a Shenzhen városán és a tartományon kívül más fontos kínai térségekben hogyan tudunk előrejutni. Ennek érdekében rövidesen honkongi-magyar tanácsot állítanak fel. Vietnamban pedig a mintegy 2-5 ezerre becsült magyarul beszélő lakosságból az e területek szakértőire kívánnak induláskor támaszkodni.

Arra a kérdésünkre, hogyan alakul a HTEC-program állami költségvetése, Kovács Kálmán azt válaszolta, hogy idén mintegy 270 millió forintot költöttek a programra, a 2006-os előirányzat pedig 245 millió forint. Kiemelte, már négy lábon áll a HTEC, hiszen az USA és Kína mellett attasé szinten képviseltetik magukat Brüssszelben és Moszkvában. Az USA-ban az indulástól a mai napig eltelt másfél év során a két megalakult leányvállalat mellett nyolc további szerződést kötöttek magyar cégek a HTEC-program égisze alatt. A miniszter azt is kiemelte, hogy a mai "kínai" HTEC szakmai fórumra több mint 50 hazai cég fogadta el a meghívást, illetve a perspektivikus távol-keleti üzleti jövő érdekében egy kínai üzleti guide kiadását tervezik. Morent Péter szerint az IVSZ tagvállalatainak 30%-a (több mint 100 vállalat) érdeklődik a kínai piac iránt.