A csúcsértekezlet legfontosabb célja egyrészt az volt, hogy megegyezés szülessen az internet feletti jövőbeni nemzetközi ellenőrzésről, illetve, hogy megoldják a szegényebb országok és rétegek informatikai felzárkóztatásának finanszírozását. Ami az első kérdést illeti, a webes domaineket kezelő ICANN kaliforniai nonprofit szervezet felett továbbra is az amerikai kormányzat gyakorol felügyeletet, azaz nagyjából minden maradt a régiben. A másik ügy szempontjából a tervbe vett, minden tagország által közösen finanszírozandó úgynevezett "Digitális Szolidaritási Alap" hosszú távon valószínűleg kézzelfoghatóbb eredményt hozna, mint a látványos külsőségek között bemutatott 100 dolláros laptop (http://hirek.prim.hu/cikk/49597/), a tagállamok azonban végül mégis az alapba történő önkéntes befizetés mellett döntöttek.

Amit Jain BBC-tudósító szerint azonban a mérleg mégsem egyértelműen negatív: megmutatkozott ugyanis, hogy talán Észak-Korea és Mianmar (korábban Burma) kivételével gyakorlatilag minden nemzet egyetért a digitális kommunikáció fejlődésre gyakorolt pozitív hatását illetően, beleértve még az olyan civil szervezeteket is, amelyek korábban számítógép-ellenesek voltak. Emellett szintén érdekes fejlemény, hogy egyes egyébként nem kifejezetten Amerika-barát államok is, mint például India, teljes mellszélességgel támogatták az ICANN hatáskörének középtávú fenntartását egy valószínűsíthetően bürokratikus ENSZ-szervezet felállítása helyett, sőt még a korábbi fő ellenző Iránt is sikerült meggyőzni a jelenlegi szisztéma előnyeiről. Mindez az internet zökkenőmentes működése és az információs társadalom kiszélesítése szempontjából reményre adhat okot a jövőre nézve, legalábbis ami a nemzetközi együttműködésre való készséget illeti. Mindenesetre míg Kofi Annan ENSZ-főtitkár a "megoldások csúcsértekezletének" nevezte az eseményt, addig Yoshio Utsumi, a Nemzetközi Távközlési Unió főtitkára úgy nyilatkozott, hogy a WSIS csak a kezdete egy hosszú folyamatnak.