A tanulmány főbb következtetései: a magyarországi közszférában működő szervezetek internetes ellátottsága, hálózati és technológiai felkészültsége magas színvonalú. Sávszélesség tekintetében a hazai közintézmények megfelelő alapokkal rendelkeznek hatékonyságuk további javításához. Viszont csak akkor tudják teljes mértékben kihasználni a hatékonyságnövelési lehetőségeket, ha sikerül megfelelően átszervezni folyamataikat, megkönnyíteni a lakosságnak nyújtott szolgáltatások elérését, illetve megvalósítani az új technológiákkal támogatott szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlen szemléletváltást.

A tanulmány néhány összehasonlító adata: hatékonyságnövekedés: EU-átlag 81%, Magyarország 12%; általános hatékonyságnövelés : EU 35%, Mo. 12%; nálunk a közszférahálózatokat inkább a belső információcserére használja a kormányzat; az e-szolgáltatások terén országunk konvergál az EU-s átlaghoz, azaz amíg az EU-ban a szervezetek 57%-a , addig nálunk 46%-a terjeszti ki (vagy tervezi kiterjeszteni) azokat az állampolgárokra; a közszférában használt alkalmazások elégedettségi mutatói: EU 44%, Mo. 36%; a hazai államigazgatási szervezetek 31%-a nem vizsgálja az IT alkalmazásának hatásait, az EU-ban ez az arány mindössze 10%; Magyarországon a közintézmények 55%-ától várja el fenntartójuk, hogy hálózati alkalmazások bevezetésével csökkentsék üzemeltetési költségeiket, az EU-ban a megkérdezettek átlag 71%-a mondta, hogy a költségcsökkentés a bevezetéseknek a fő oka.