Ez a megállapodás - ha azt néhány hét múlva az Európai Parlament is jóváhagyja - jelentős előrelépés lehet a terrorizmus elleni küzdelemben. Petrétei József magyar igazságügyi miniszter újságíróknak elmondta: szó sincs lehallgatásról, a szolgáltatók nem a beszélgetések, e-mailek tartalmát, hanem például a kapcsolatfelvétel időpontját, időtartamát, a hívott számokat őrzik majd meg.

Ám ezek az adatok is jelentős segítséget adhatnak a terrorizmus, vagy egyes más súlyos bűncselekmények miatt nyomozó szerveknek – ez magyarázza, hogy az EU soros brit elnöksége miért sürgette annyira az egységes jogszabály meghozatalát. A britek a nyári londoni terrormerényletek után soros elnökségük egyik legfőbb céljának mondták e kérdés megoldását.

Az egyik legnagyobb vita a megőrzés határidejéről szólt. Végül az a megoldás született, hogy a tagállamok maguk dönthetnek, mely adatok megőrzésére kötelezik a szolgáltatókat, s a megőrzés mennyi időre szól: ez utóbbi azonban nem lehet kevesebb hat hónapnál, s több 2 évnél. (Az Európai Parlament idén novemberben legfeljebb egy évet hagyott jóvá, azaz itt még lehetnek viták a tagállamok és a törvényhozás között.) Komoly nézeteltérések voltak korábban arról is, hogy az úgynevezett "sikertelen hívások" adatait meg kell-e őrizni. Az egyik tábor azzal érvelt, hogy ezzel a módszerrel, azaz bizonyos telefonszámok felhívásával robbantották fel a 2004 márciusi madridi terrormerényleteknél használt pokolgépeket, tehát igenis szükség van a lépésre - más országok, így például a németek viszont attól tartottak, hogy ez túl nagy költséget ró a szolgáltatókra, s így ellenezték az intézkedést. Végül kompromisszum született: azokban az országokban, ahol a szolgáltatók már eddig is tárolták az ilyen adatokat, ott ezeket kötelező lesz megőrizni, ahol viszont nem létezett ez a módszer, ott az adott állam hatóságai dönthetnek bevezetéséről, vagy elhagyásáról. S az is a tagállamok hatásköre maradt, hogy kárpótolják-e a telefonos cégeket, internet-szolgáltatókat a pluszköltségekért, vagy nem.

Petrétei József elmondta, hogy Magyarországon már most is 3 évig kell tárolni a legfontosabb adatokat a szolgáltatóknak, s ezeket a hatóságok bűnfelderítési célból kikérhetik. Így azután adatvédelmi szempontból a miniszter nem számít ellenvetésre, bár elismerte: az azért még szabályozni kell majd, hogy mely szervek férhetnek hozzá ezekhez az információkhoz. Egyben leszögezte: ha a 3 év letelik, az adatokat meg kell semmisíteni, nem lehet azokat a végtelenségig őrizni.