Budapesten 2005. december 2-4. között az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége és az Európai Infokommunikációs és Felhasználói Elektronikai Szövetség (EICTA) szervezésében került megrendezésre az infokommunikációs csúcstalálkozó, melynek legfontosabb célja az IKT-szektor Európai Unión belüli hatékony régiós együttműködésének megalapozása.

A csúcstalálkozón 16 ország informatikai szektorának kormányzati és iparági képviselői, újonnan csatlakozott és csatlakozásra váró államok szakminiszterei, az Európai Unió soros elnökségének képviselői, valamint az iparági nemzeti szövetségek vezetői vettek részt. A konferencia első napja az európai szintű összefogás és tapasztalatcsere jegyében telt, míg a második napon a különböző országok nemzeti IKT-szektorait képviselők eszmecseréje folyt.

A versenyképesség növekedése olyan mértékű makrogazdasági kérdés, amit az államnak a megfelelő szabályozás létrehozásával és a fejlesztés támogatásával kell megteremtenie. Ám a támogatáshoz forrásokra van szükség! — jelentette ki nyitóbeszédében Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter. Magyarország a 2007-2013 közötti programozási időszakban minden erejével azon lesz, hogy most még meglévő hátrányait leküzdje, felzárkózzon, és versenyképes országként legyen jelen az európai piacon.

A délutáni szekciót Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter nyitotta meg, aki beszédében kiemelte: a dinamikus fejlődés alapját, a gazdasági stabilitást az egyes kormányoknak kell biztosítaniuk, amelyhez az unió megfelelő keretet biztosít. Véleménye szerint "minden egyes ágazatba be kell vinni az informatikai szektor eszközeit".

Az Európai Unió versenyképességének hosszú távú javítása, a modernizáció és a gazdasági növekedés dinamizálása nagymértékben függ a tagállamok IKT-szektorainak fejlettségétől. Ezen a téren az újonnan csatlakozott és csatlakozás előtt álló országok jelentősen lemaradtak. A nyugat- és kelet-európai országok közötti infokommunikációs különbségeinek felszámolásában két tényező játszik döntő szerepet: a szélessávú infrastruktúra fejlesztése és a tartalomfejlesztés. A szükséges beruházások feltételeinek megteremtése a kohéziós alapok egy részének átcsoportosítását igényli, ennek hiányában az egyes tagországok kormányai nem képesek finanszírozni a jelentős költségekkel járó fejlesztéseket – hangsúlyozta az infokommunikációs csúcstalálkozó megnyitóján az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke.

Kovács Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy az infokommunikációs szektor fejlesztésében rejlő lehetőségek kiaknázása hozzájárul a gazdaság növekedésének gyorsításához, s így hazánk, valamint az Európai Unió versenyképességének további javításához. Kovács Zoltán elmondta: a megfelelő infrastruktúra az alapja a tudásalapú társadalom és gazdaság megteremtésének.

A megfelelő szabályozásra és források biztosítására nem csak nemzeti, de uniós szinten is nagy szükség van. „Az Európai Uniónak egységes Európaként, és nem 25 különböző ország szövetségeként kell megjelennie a világ térképén- emelte ki Marc MacGann, az EICTA igazgatója.

A csúcstalálkozó résztvevői 17 pontos deklarációban foglalták össze közös véleményüket és az IKT-fejlesztésekre vonatkozó szándékaikat, amelyet az Európai Unió döntéshozóinak kívánnak eljuttatni. A résztvevők örömmel üdvözölték a budapesti kezdeményezést, és hangot adtak reményüknek, miszerint a mostani csúcstalálkozót további regionális és uniós „workshopok” követik, ahol a most megfogalmazott deklaráció eredményeiről is beszámolhatnak majd.

A Budapest Deklaráció teljes anyaga megtalálható a www.ihm.gov.hu weboldalon.