A 22 ország 600 vállalatát értékelő nemzetközi vizsgálat szerint a komplex IT-projektek jelentős része nem termeli a remélt értéket - a válaszadók csaknem fele jelezte, hogy az elmúlt évben legalább egy területen sikertelen volt saját informatikai projektje. Mindazonáltal ez is jelentős előrelépés, hiszen a KPMG hasonló, 2003-as felmérésében még a megkérdezettek 57 százaléka válaszolt hasonlóan. A jelentés legfőbb tanulsága azonban ennek ellenére is az, hogy a cégek 86 százaléka panaszolta: a projekt végeredményekor a kitűzött megtérülési célok akár negyedéről is le kellett mondaniuk.

Egyre több új fejlesztés

A jelentés szerint tavaly a vizsgált szervezetek 81 százalékánál nőtt az új fejlesztések száma, és 88 százalékuknál nőtt a projekt összetettsége, míg a fejlesztésekre szánt költségvetés összesen 79 százalékkal nőtt.

A felmérés egyik irányítója, Mark Tims a KPMG IT-fejlesztésekért felelős partnere szerint a projektek számának és összetettségének növekedését alapvetően három tényező hajtja.

"Az új termékek, szolgáltatások és az üzleti folyamatok fejlesztése áll a növekvő projektaktivitás hátterében az esetek 74 százalékában. A megkérdezett cégek 48 százalékában a projektek számának növekedését technológiai frissítések indokolták, míg a cégek 24 százalékában a szabályozási környezet változása és az azoknak való megfelelés vezetett a projektek számának növekedéséhez", mondta Mark Tims.

Elmondta azt is, hogy a projektek volumenének növekedése összességében nagyobb megtérülést kellene eredményezzen a cégek számára, de a felmérés azt mutatja, hogy a projektek várt megtérülésének jelentős része továbbra sem realizálódik.

"Ennél is nagyobb bajnak tűnik, hogy mindezért senki sem felelős, mintha a ‘majdnem jó is elég jó’ mentalitás érvényesülne" - mondta Mark Tims.

A KPMG információkockázat-kezelési szolgáltatásokért felelős globális partnere, Egidio Zarrella szerint a várt haszon elmaradása azért különösen fontos, mert manapság változik a siker definíciója.

"A sikert manapság egyre inkább a várt előnyök, a megtérülés realizálásaként értelmezik, szemben a hagyományos idő- és költségterven belüli szemléletmóddal. Miközben a cégek felsővezetése egyre inkább mérhető üzleti hasznok elérése érdekében engedélyezi a projekteket, meglepő, hogy a cégek 59 százaléka sem informálisan, sem formálisan nem ellenőrzi, hogy a kitűzött megtérülési célok teljesülnek-e. Ebből az is következik, hogy a remélt haszon elmaradásának aránya a valóságban a mértnél is nagyobb lehet" - mondta Zarrella.

Szerinte az IT-fejlesztések hatékonyságának javításához alapvető irányítási, ellenőrzési folyamatokat kell érvényesíteni.

"Szükség van: egy tapasztalt projektmenedzsment-csapatra, amely a Projektmenedzsment Iroda keretein belül irányítja a projektet, valamint rendszeres jelentésre a cégvezetés felé, formális, előre rögzített és folyamatosan mért megtérülési mutatókra, és folyamatos és szigorú kockázatértékelésre a projekt ideje alatt."

Hasonló tapasztalatok Magyarországon is

A magyarországi KPMG informatikai tanácsadással foglalkozó partnere, Székely Zoltán szerint a helyi IT-fejlesztések nemzetközi összehasonlításban ugyan általában kisebb méretűek, de nálunk is egyre összetettebbek. Ahogy nő a projektek komplexitása, a projekt jogosultságát nálunk is egyre inkább a remélt előnyök alapján ítélik meg, szemben a hagyományos idő- és költségkeretnek való megfeleléssel, ám ez a megközelítés még inkább a projektet engedélyező döntéshozatalra jellemző, és kevésbé a projekt megvalósítására, illetve a tényleges haszon mérésére.

"Amikor a cég vezetése egy tervezett nagyobb informatikai fejlesztésről dönt, akkor nálunk is előtérbe kerülnek ezek a paraméterek - például a ’Total Cost of Ownership’ (TCO) vagy a ’Return on Investment’ (ROI). A projekt megvalósításakor és a végső értékeléskor ugyanakkor már nem ezek a legfőbb mérőszámok - azaz a nemzetközi eredményekhez hasonlóan, nálunk is jellemző, hogy a fejlesztés során a várt haszon egy része egyszerűen elvész, vagy egyszerűen nem ismert" - hangsúlyozta Székely Zoltán.

Szerinte ennek fő oka az - ugyancsak összhangban a nemzetközi tendenciával -, hogy az egyre összetettebb hazai IT-fejlesztések irányításánál gyakran hiányzik a megfelelő projektmenedzsment.

"Néhány nagyobb társaságnál, néha még a közszférából is, felismerték ennek jelentőségét, és képzett, többéves tapasztalattal rendelkező projektmenedzsert bíznak meg a feladattal. A KPMG tapasztalata szerint általában vagy a cégen belül, saját erőforrásokból építik fel a szükséges projektmenedzsment- kompetenciákat, gyakran külső képzések, tanácsadók segítségével, vagy a feladattal eleve külső projektmenedzsment csapatot bíznak meg," - magyarázta Székely Zoltán.

"Mindkét megoldásnál alapvető fontosságú, hogy a fejlesztés irányítója ne csak az idő- és költségbeli megtérülésre figyeljen, hanem ügyeljen a cégvezetés által kitűzött célok, és a lényeges üzleti előnyök, hasznok realizálására is", tette hozzá a KPMG partnere.

A hatékony informatikai fejlesztések öt legfőbb alapelve a KPMG értékelése szerint:

• a kezdeményezés (projekt) és az üzleti stratégia összhangja;
• integrált projektirányítás a projekt egészére;
• az egész szervezetet átfogó, folyamatos projektellenőrzés/értékelés;
• a megfelelő képességek, kapacitás és kockázatkezelés biztosítása a stratégia és projektvégrehajtás összhangja érdekében;
• az egyéni felelősségek rögzítése, benne a remélt előnyök integrálása a szervezet terveibe, költségvetésébe.

Néhány jellemző ok, mely magyarázatul szolgál a magyarországi projektek komplexitásának növekedésére:

• komplex, iparág-specifikus, vertikális IT-megoldások,
• informatikai megoldások melyek a cég teljes adatvagyonára épülve biztosítanak üzleti és vezetői információkat a döntéshozatalhoz (pl. adattárházak, analitikus CRM-rendszerek),
• cégfelvásárlás, összeolvadás miatt a cégek informatikai rendszerek egységesítése,
• komplex IT-megoldások a közszféra számára hatékonyságnövelés, illetve az EU-előírásoknak való megfelelés biztosítása céljából.