„Tisztelt Miniszter Urak, Tisztelt Alkotmány- és igazságügyi bizottság!
Magyarország Tisztelt Parlamenti Képviselői, Tisztelt Frakcióvezetők!

A Tisztelt Ház egy a jogbiztonságot is veszélyeztető technológiai visszalépést készül megszavazni. Zárószavazásra vár az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról szóló T/18814-es számú törvényjavaslat, mely az elektronikus aláírás technológiájának használatát kizárná a kötelezővé váló adó- és járulékbevallások elektronikus úton történő teljesítésekor.

Annak érdekében, hogy a készülő törvénymódosítással ne indítsanak el egy visszafordíthatatlan folyamatot, valamint a jelenlegi gyakorlattal és jogszabályokkal való koherenciazavar megszűnjön, a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség javasolja és arra kéri Önöket Tisztelt Miniszter urak, és Tisztelt Alkotmány- és igazságügyi bizottság tag képviselők, hogy még a hétfői szavazás előtt adjanak be módosító törvényjavaslatot, valamint arra kérjük Önöket Tisztelt Parlamenti Képviselők, és Tisztelt Frakcióvezetők, hogy szavazatukkal támogassák e módosítást.

Amennyiben a javaslat módosítását nem sikerül elérnünk, s az törvénnyé válik, úgy – a Magyar Elektronikus Aláírás Szövetség alapszabályának értelmében – a technológia és annak alkalmazói, szolgáltatói, valamint a jogbiztonság védelmében lépéseket kell tennünk; az Alkotmánybírósághoz, a Gazdasági Versenyhivatalhoz, valamint a megfelelő EU intézményeihez fogunk fordulni jogorvoslati kérelmünkkel.

A tervezet szerint Magyarország legnagyobb adózói kizárólagosan, a ma már biztonságosnak nem tekinthető jelszavas módszerrel nyújthatnák be járulékbevallásukat a kormányzati portálon keresztül, mivel a javaslat kötelezné a bevallókat (2006-ban a legnagyobb kb. 50.000, egy évvel később pedig az összes bevallót) az okmányirodai regisztrációra, és az Ügyfélkapu – jelszavas rendszer – használatára. A sürgősséggel december 9-én beadott, s vita nélkül azonnal lezárt T/18814-es tervezet szerint az ötvenezer legnagyobb adózónak kellene jövőre Interneten keresztül benyújtania az adóbevallásokat, s havonta adatokat szolgáltatnia a foglalkoztatottakról.

A tervezet meggyőződésünk szerint indokolatlan technológiai visszalépés, s ellentétes a Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) Központi Kiemelt Programjaival is, a 2005. november 1-én hatályba lépett közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény (Ket.). X. fejezetében elfogadott elektronikus ügyintézési alapelvekkel, az elektronikus aláírásról szóló törvénnyel, valamint a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló a 1996. évi LVII. törvény rendelkezéseivel. Ellentmond a jelenlegi APEH gyakorlatnak, a minisztériumok eddigi bejelentéseinek, kommunikációjának, illetve megvonja a közigazgatás ügyfeleinek választási szabadságát, valamint lehetetlenné teszi az elektronikus aláírási törvény és a technológia által biztosított letagadhatatlansági és számonkérhetőségi előnyöket.

Az elfogadásra váró javaslat napjaink legkorszerűbb elektronikus ügyviteli technológiájának, az elektronikus aláírásnak a közigazgatási felhasználását hosszútávra érdemben lehetetlenné tenné, a piaci szereplők és az elektronikus aláírás piacának megfojtását eredményezné.
E technológiát - mely a biztonságos elektronikus ügyintézéshez nélkülözhetetlen letagadhatatlanságot, felelősségvállalást, hitelességet és sértetlenséget biztosítja - hazánkban több fontos területen alkalmazzák: többek közt az elektronikus számlázásnál, az elektronikus magánnyugdíjpénztári tagdíjbevallásnál, az ügyvédi ellenjegyzéseknél, az elektronikus cégeljárásoknál, az elektronikus vizsgajelentéseknél. Hazánkban és az Európai Unió országaiban több éve az elektronikus ügyintézés bizonyítottan legalkalmasabb technológiájának tekintik mind a műszaki szakemberek, mind a jogászok. Nem véletlen, hogy ez az egyetlen információs technológia, amely külön jogszabályba lett foglalva.
Ezzel szemben a kifogásolt törvénymódosítás által bevezetni kívánt jelszavas módszer sem a letagadhatatlanságot, sem a hitelességet és sértetlenséget nem biztosítja, sem műszaki sem jogi értelemben. Sajnálatos módon erről már az államigazgatás is rendelkezik tapasztalatokkal.
Vagyis a járulékbevallások területén olyan elektronikus módszer bevezetését határozza meg, amely jogbizonytalanságot szül, s így végső soron felelőtlen módon az állam bevételeit, valamint a járulékbevallók biztonságát veszélyezteti.

A választás szabadságát biztosító javaslatunk további költségráfordítást nem igényel, az adófizetők pénztárcáját nem terheli tovább, sőt egy mindkét fél számára olcsóbb és biztonságosabb módszer választásának lehetőségét kínálja fel. Az APEH-nél az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok feldolgozására szolgáló (a mostani javaslattal kidobásra ítélt) több százmillió forintba került alig pár éves rendszer és a tudás már rendelkezésre áll, és a tízezer legnagyobb hazai adózó mellett képes újabb adózók elektronikus bevallásának kezelésére is. Javaslatunk szerint mindössze a jelenleg hatályban lévő Ket. által meghatározott általános szabályozást kell alkalmazni ez esetben is, vagyis csak az érvényes jogszabályok betartása szükséges.


Várjuk mielőbbi válaszukat és segítő megnyilvánulásukat!”

MELASZ