Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter a jövő évi tervekről az MTI-nek elmondta: folytatják a korábbi években megkezdett programokat. Az információs társadalom mind szélesebb körű elterjesztése és kiépülése érdekében a hozzáférésen túl fontos lesz a hozzáértés megteremtése és támogatása is.

Hozzátette: ezen túlmenően egyre nagyobb ütemben folytatódik a digitális írástudatlanság felszámolása, mivel ez a záloga annak, hogy az országban valóban modern, XXI. századi, sikeres társadalom alakuljon ki.

A miniszter az 2005-ről azt hangsúlyozta, hogy a közhatalom mindennapjai nyomon követhetővé válnak, mivel az elektronikus információ-szabadságról szóló törvény megalkotása garantálja az internet és az információ szabadságát. A közérdekű adatok széles körben megismerhetővé válnak, így az állampolgárok aktívabban részt vehetnek a közügyek gyakorlásában.

A közigazgatási eljárásról szóló törvény kapcsán a tárca kidolgozta az elektronikus ügyintézés bevezetéséhez szükséges követelményrendszert és szabályokat, s így 2006 elejétől több hatósági ügyet intézhetnek az állampolgárok akár otthonról, sorban állás és felesleges hivatalba járás nélkül az internet segítségével.

A tárca szándékai szerint 2006-ban az e-közigazgatás fejlesztésében is előre lépnek: a gazdasági versenyképességet növelő operatív programok segítségével bővítik az elektronikusan elérhető információk és szolgáltatások körét.

Kovács Kálmán elmondta: a minisztérium tavaly elkészítette a földi digitális televíziózás és műsorszolgáltatás bevezetéséhez szükséges törvény tervezetét, ami várhatóan még ebben a ciklusban a parlament elé kerül. A törvény célja egy olyan platform- és technológia-semleges szabályozási háttér megteremtése, ami hozzájárul a verseny élénkítéséhez, a fogyasztók választási lehetőségeinek bővítéséhez, a javuló minőségű és magas hozzáadott értékű audiovizuális szolgáltatások kifejlesztéséhez, valamint a hálózati kapacitások hatékonyabb kihasználásához, különös tekintettel a frekvenciakészletre.

A miniszter elmondta azt is, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság 2006. április 30-ig kidolgozza a digitális földfelszíni műsorterjesztéshez szükséges hosszú távú frekvencia terveket, aminek birtokában a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) soron következő májusi ülésén hatékonyan képviselheti Magyarország a nemzeti érdekit a frekvenciák elosztásakor.

Az elmúlt négy évről szólva a miniszter kiemelte: az elektronikus hírközlésről szóló új törvénnyel megteremtették a valódi verseny kereteit a távközlési piacon, sikeresen működik a szolgáltató-választás és számhordozhatóság. A versenypárti szabályozásnak, a szabad versenynek köszönhetően lényegesen, 2002-höz képest idén júliusra a legnagyobb szolgáltatóknál már 50-60 százalékkal mérséklődtek a szélessávú internet tarifák, s csökkentek a mobil-távközlési tarifák is.

A harmadik generációs mobil távközlési rendszer, az UMTS pályázat sikeres lebonyolításával pedig 2005-ben Magyarországon is megjelent a szélessávú adatátviteli új mobilszolgáltatás.

A miniszter elmondta: míg 2002 előtt a kisvárosokban és a falvakban nem volt lehetőség a világhálóhoz való csatlakozásra, addig jelenleg a tízezer lakos feletti településeken élők csaknem 93 százaléka, a 3-10. 000 közöttiek 80,3 százaléka, a 3.000 alatti településeknek pedig 50,2 százaléka érheti el a szélessávú internetet. Ez összesen csaknem nyolc millió embert jelent.

Kovács Kálmán sikerként könyveli el azt is, hogy 2005-ben a háztartásoknak már a 18 százaléka csatlakozik a világhálóra, több mint fele széles sávon. Így a kormányzási ciklus végéig közel háromszorosára nő az otthoni internet hozzáféréssel rendelkezők száma.

A miniszter a Közháló programról elmondta, hogy az elmúlt négy évben 2.530 település 5.100 iskolájába kapcsolták be az internetet. Ennek eredményeképpen minden település iskolájában hozzáférnek a diákok a világhálóhoz.

Ezen túlmenően egyebek mellett adókedvezménnyel támogatták a szélessávú internet infrastruktúra építését, és meghatározott célcsoportok esetében az internet használatát.

Törvény született a Nemzeti Audiovizuális Archívumról (NAVA) és az tárca elindította a Nemzeti Digitális Adattár (NDA) programot: a magyar elektronikus tudástár a nemzeti tudásanyag digitális megőrzését és közkinccsé tételét szolgálja határon innen, illetve a határon túli magyarok számára. Az adattár eddigi működésének két éve alatt több mint 50 partnerintézmény 141.056 digitalizált objektuma, például kép, hangzó anyag, szöveg vált elérhetővé.

A miniszter szerint a digitális tartalmak fejlődésének semmi sem jobb mutatója, mint a látogatók számának alakulása: 2002 és 2005 között közel négyszeresére nőtt a napi oldalletöltések átlaga, s ezzel párhuzamosan szintén majdnem négyszeresére bővült a web-látogatók száma. Jövőre pedig egy átlagos hétköznapon már közel 2 millió ember fog internetezi - tette hozzá Kovács Kálmán.